Az ingyen munkák teljesitésének módjára nézve az ezerhatszázharminczadik évi harmadik törvénycikkelyt és az ott idézett többi törvénycikkelyeket megujitják. A melyeket az ország felső részeiben ez alkalommal a jövő országgyülésig, senkinek a fekvő jószágait ki nem véve, a következőleg szabályozták:
1. § Szatmárhoz: egész Szatmárvármegyét.
2. § Kállóhoz: Szabolcsvármegye három járását.
3. § Tokajhoz: ugyancsak Szabolcsvármegyének Dada nevü negyedik járását és Zemplénvármegyének két járását, t. i. az alsót és Székely Ferencz szolgabiró járását.
4. § Ónodhoz: Abaujvár, Heves, Külső-Szolnok, Ungvármegyéket, az emlitett Zemplén vármegye másik két járásával együtt.
5. § Szendrőhöz: Sáros, Szepes, Ugocsa, Bereg és Tornavármegyéket Borsodvármegye felső, tudniillik nemzetes Darvas György szolgabiró járásával és Gömörvármegye másik felső, nemzetes Szalay György szolgabiró járásával együtt.
6. § Diós-Győrhöz: Borsodvármegye többi három járását.
7. § Putnokhoz: az elébb emlitett Gömörvármegyének szintén három járását.
8. § A dunántuli részekben: Ujvárhoz: Nyitra, Pozsony- és Trencsénvármegyéket egészen, ez alkalommal senkinek a fekvő jószágait ki nem vévén.
9. § Lévához: Barsvármegyének három járását, meg Turócz- és Árvavármegyéket.
10. § Nógrádhoz: Pestvármegyét.
11. § Gyarmathoz: Hontvármegyéből Gedey Mátyás szolgabiró járását és Fejérmegye Solt székjárását.
12. § Fülekhez: Zalavármegyét, a nógrádinak két járását, tudniillik a Lyberchey Mihály és a Batik János szolgabirákét, valamint Hontvármegyében a kis honti járást.
13. § Szécsényhez: Nógrádvármegyének két járását t. i. a Bene Mihályét és Tercsi Mihályét, a Nógrád és Buják erődök körül fekvő birtokok kivételével.
14. § Drégely-Palánkhoz: Hontvármegye harmadik járását, tudniillik a Horváthi János szolgabiróét.
15. § Damasdhoz: Hontvármegye negyedik járását, tudniillik a Gyarmathy János szolgabiróét.
16. § Szögyénhez: Pilis- és Esztergomvármegyéket egészen.
17. § Verebélyhez: Barsvármegyéből Beládi Pál járását.
18. § Bakabánya kijavitására ez alkalommal Liptóvármegyét.
19. § Az ország Dunán inneni részeiben: Győrhöz: a melyek az ezerhatszázharminczadik évi harmadik czikkelyben elő vannak sorolva.
20. § Komáromhoz: egész Komáromvármegyét, Thali Gergely szolgabiró járásának kivételével, továbbá a Pilisvármegyéből ezen várhoz tartozó összes fekvő jószágokat.
21. § Tatához: Thali Gergely járását, Szöny, Almás és Neszmély faluk kivételével, a melyek munkájokat Komáromhoz teljesitsék; továbbá Fejérvármegyéből Bárkó Márton járását; azonkivül Pilisvármegyéből azokat a falukat, a melyek addig ingyen munkájokat Váczhoz szokták teljesiteni.
22. § Geszteshez: Komáromvármegyéből, valamint Fehér- és Veszprémvármegyéből saját tartozékait (a Thali Gergely járásában fekvő jószágok kivételével, a melyeket Tatához rendeltek), azoknak a fekvő jószágoknak a kivételével, a melyeket Fejérvármegyéből Veszprémhez rendeltek.
23. § Csesznekhez: saját tartozékait.
24. § Pápához: egész Sopronvármegyét, a Kábolt váránál fekvő jószágok kivételével; azonkivül néhai Nádasdy Pál gróf urnak az ő sárvári és kapuvári váraihoz, meg a győri püspök urnak, a Kesző várához tartozó fekvő jószágainak felerészét; s bár ezek ugyancsak az ezerhatszázharminczadik évi előbb idézett czikkely szerint ki voltak véve, mégis a jelen kényszeritő szükség miatt a jövő országgyülésig e fekvő jószágoknak fele részét az emlitett Pápához rendelték. A többieket az előbb idézett czikkely szerint, hagyják Vasvármegyében, a Potyondi Ferencz járásában fekvő két falunak, Oloszkának és Zsidóföldének a kivételével.
25. § Veszprémre és Győri-Szt-Mártonra nézve az idézett czikkelyek megmaradnak.
26. § Vázsonyhoz és Csobánczhoz: saját tartozékait a Veszprémvármegyében levő Ráthót faluval együtt.
27. § Szigligethez: Györök, Edericz, Istvánd falunak, továbbá Zala- és Somogyvármegyéből, saját tartozékait, Lengyeltóti és a somogyvármegyei Busák faluk kivételével, a melyek a munkájokat Zalavárhoz teljesitik.
28. § Keszthelyhez és Sümeghez: saját tartozékait.
29. § Tihanyhoz: saját tartozékait, a nagyon tisztelendő fejérvári őrkanonok urnak Zalavármegyében fekvő jószágaival együtt; továbbá Füred és Kis-Szőlős falukat egészen, meg Kőszeg várának Vasvár- és Sopronvármegyékben levő tartozékait, a melyek a jelen fenyegető szükség miatt, a következő két év folyamán munkájokat, pénzbeli fizetés alakjában, e Tihanyhoz fogják szolgáltatni.
30. § Kis-Komárhoz: az idézett törvénycikkely szerint.
31. § Zalavárhoz: Szent-Grót széknek a Lesencze folyón tuli járását, tudniillik a Szarka Lukács szolgabiróét, kivévén a veszprémi püspök urnak és Csobáncz vára tartozékainak, meg az emlitett fejérvári őrkanonok urnak fekvő jószágait, továbbá Füred, Kis-Szőlős és Rednek falukat. Nemkülönben e Zalavárhoz rendelik Kabolt várának összes fekvő jószágait is.
32. § Szent-Györgyvárához és Szent-Gróthoz: az idézett törvénycikkely szerint, a melyekhez hozzáadják, és pedig Szent-Györgyvárához: Szegesdvárost, Marczalyt, Katrant és Kőröshegyet.
33. § Pölöskéhez: Zalavármegyéből Kiss Pál járását, azoknak a kivételével, a melyek addig munkájokat Kapornakhoz teljesitették; továbbá Vasvármegyéből Zichy Mihály harmadik járását.
34. § Egerszeghez: az idézett törvénycikkelybe levőket, Kőszeg vára tartozékainak kivételével, a melyeket Tihanyhoz rendeltek s a melynek helyébe a Borostyánkő várához tartozó összes fekvő jószágokat rendelik.
35. § Egervárhoz, Körmendhez, Szent-Péterhez és Szent-Gothárdhoz: ugy a mint a törvénycikkely tartalmazza.
36. § Légrádra nézve: a törvénycikkely hasonlókép egészen megmarad.
37. § Kapornakra, Kéméndre, Nemptire, Alsó-Lendvára, Széchy-Szigetre, Kányaföldére, Lövőre, Bérre és Mogyoródra nézve; az idézett ezerhatszázharminczadik évi harmadik törvénycikkely érvényben marad.
38. § E szabályozás szerint az ország felső és Dunán tuli részeiben a kapuk a véghelyek szükségeire élelemsegélyt fognak adni, a Dunán inneni részekben pedig a Kanizsa átellenében fekvő véghelyek főkapitányának szabályozása szerint, a közelebb eső véghelyekhez élelmet fognak szolgáltatni.
39. § Hogy pedig tudva legyen, hogy az előlirt ingyen munkákat és a gabonasegélyt mily módon szolgáltatták ki és hová forditották, az egyes vármegyék a maguk kebeléből bizonyos biztosokat rendeljenek ki, a kik az előrebocsátottakra nézve tartozzanak szorgos helyi szemlét, vizsgálatot és számbavételt tartani s arról a vármegyéknek, a vármegyék pedig az országlakóknak hü jelentést tenni kötelesek legyenek.
