Továbbá a főpap és báró urak, meg a nemesek és az országnak többi karai és rendei, Ő császári felségének kegyelmes és sürgető megkeresésére és ajánlatára, tekintetes és nagyságos hradeki, lobositzi, salovitzi és uj-waldsteini Waldstein Ádámot, a császári és királyi szent felségnek titkos tanácsosát, Csehország helytartóját;
1. § És gróf Kisl Jakab Jánost, Gotthschee grófját, Kaltenbrun szabad báróját és Marburg urát, Ő felsége örökös tartományainak, Karinthiának és Krajnának fővadászmesterét, a görzi kerület örökös asztalnokát, titkos tanácsost, főkamarást és a stájerországi fegyvertár felügyelőjét, bevevén tőlük a szokásos esküt, ennek a Magyarországnak lakóiul és tagjaiul beveszik és befogadják, mivel a karok és rendek ebben a dologban is Ő császári és királyi felsége iránti jóindulatukról tesznek bizonyságot.
2. § Bizva, hogy az említett Waldstein Ádám és gróf Kisl Jakab János urak, a mint eddig is róluk tapasztalták, jövőre is, Magyarország közügyei iránt különös jóindulattal lesznek s ügyei intézésében magukat hajlandóknak és készeknek mutatják.
3. § És minthogy az ezerhatszázhuszonkettedik évi hetvenkilenczedik törvénycikkelylyel nagyságos Rottal János és András urakat hazafiakká fogadták, de az emlitett Rottal András kiskorusága miatt a szokásos esküt eddig le nem tehette, de most ünnepélyesen és nyilvánosan letette, ennélfogva a karok és rendek őt a mint eddig, úgy most is hazafinak elismerik.
