Mi tehát a mi hű alattvalóinknak, a főpap, báró és mágnás uraknak, meg a nemeseknek és a mondott Magyarországunk és az ennek alávetett részek többi karainak és rendeinek előrebocsátott kérésére kegyelmesen hajolván, az elől mondott és az emlitett módon előnkbe terjesztett és a jelen levelünkbe szóról-szóra beirt czikkelyeket összesen és egyenként és mindazokat, a melyeket azokba külön-külön befoglaltak, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, azokhoz királyi beleegyezésünket és hasonló szives hozzájárulásunkat adtuk és azokat és minden azokban foglaltakat, abban a rendben, a mint fennebb irva és beiktatva vannak, királyi hatalmunknál fogva jóváhagytuk, erőre emeltük és megerősitettük.
1. § És kegyelmesen igérjük, hogy az összes előre bocsátottakat, minden pontjaikban, záradékaikban és czikkelyeikben, ugy magunk megtartjuk, mint az összes bármily rendü és rangu más hű alattvalóinkkal is sértetlenül megtartatjuk.
2. § Sőt inkább jelen levelünk erejével és bizonyságtétele mellett elfogadjuk, jóvá- és helybenhagyjuk s megerősitjük.
3. § Kelt a mi szabad királyi városunkban, Sopronban, az Úrnak ezerhatszázharminczötödik esztendejében, február hava tizenötödik napján; a mi római uralkodásunk tizenegyedik, a magyarországinak és a többinek a tizenhetedik, a csehországinak pedig tizennyolczadik évében.
4. § A midőn a főtisztelendő és tisztelendő atyák a Krisztusban és urak: Pázmány Péter, a római szentegyháznak az illyriai szt. Jeromosról elnevezett presbyter bibornoka, az esztergomi főszékesegyház, Telegdy János, a kánonilag egyesült kalocsai és bácsi egyházak érsekei; Losy Imre, egri, Ergel Ferencz, zágrábi, Hosszútóti László, választott váradi, Simándy István, választott erdélyi, zombori Lippay György, veszprémi, Vinkovich Benedek, pécsi, Sennyei István, győri, trákostyáni Draskovich György, váczi, az emlitett Telegdy János, nyitrai helyettes, Nagyfalvy György, választott szerémi, Mernyachich Tomkó János, boszniai, Ivánczy János, tinnini, Dobóczky György, választott csanádi, gróf Zucconi Vincze, rozsnyói, Agatich Keresztelő János atya, zengi és modrusi egyházak püspökei, Isten egyházait szerencsésen kormányozták.
5. § Továbbá tekintetes és nagyságos galanthai gróf Eszterházy Miklós, emlitett Magyarországunk nádora, felsővadászi gróf Rákóczy Pál, országbiró, monyorókeréki gróf Erdődy Zsigmond, a mondott Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok bánja, alsó-lendvai gróf Bánffy Kristóf, királyi főtárnokmester, gróf Zrinyi Miklós, királyi főlovászmester, ghymesi Forgách Miklós, királyi kamarás, bedeghi gróf Nyáry István, királyi főajtónálló, giletinczi Osztrosith István, királyi asztalnok, erdődi Pálffy Pál, királyi főpohárnok, czobor-szt. -mihályi Czobor Imre, királyi udvarmester és erdődi Pálffy István, pozsonyi gróf és sokan mások, a kik Magyarországunk és vármegyei tisztségeit viselik.
