1638. évi I. törvénycikk

Ő felségének a szerencsés felavatása és megkoronázása alkalmából a karoknak és rendeknek a feltételekről kiadott hitlevelét, az országgyülési végzések közé beiktatják

Mindenekelőtt, a miképpen a karok és rendek soha semmit sem óhajtottak inkább, mint azt, hogy úgy maguk, mint kedves maradékaik is, a nemesség dicséretes és mindenkor megtartott előjogaiban megmaradhassanak, azonképpen Ő szent felsége is, magyarországi szerencsés uralkodásának megkezdésével, az alattvalók szivének a királyi trón iránt való megnyerésére, a karoknak és rendeknek annál semmi jótékonyabbat, jobbat és hasznosabbat kegyelmesen és atyailag meg nem ajánlhatott és ki nem jelenthetett, mint azt, hogy az Ő felsége szerencsés felavatása alkalmából felmutatott hitlevél feltételeinek minden pontját, záradékát és czikkelyét igérete szerint, nemcsak meg fogja tartani; hanem ezen nemes ország kormányzását átvevén és abban a mindenható jó Isten segedelmével uralkodván, nagyobb biztositék és kezeskedés jeléül ezen hitlevél feltételeinek, a jelen országgyülés végzései közé való beiktatásába is kegyelmesen beleegyezik. Ennek okáért a karok és rendek helyén valónak látták, hogy az emlitett hitlevelet a jelen közönséges országgyülés végzései közé szó szerint beiktassák. A melynek tartalma ez:

1. § Mi Ferdinánd, Isten kegyelméből ausztriai főherczeg, Burgundia, Styria, Karinthia és Krajna herczege, Tirol és Görz grófja sat., a jelen levelünk rendiben elismerjük és adjuk emlékezetre és tudtára mindenkinek, a kit illet: Hogy miután az összes főpap, báró és mágnás urak, nemesek és ezen nemes Magyarországnak, meg a hozzákapcsolt részeknek a többi karai és rendei, megfontolván a szentséges fejedelemnek, második Ferdinánd urnak, Isten kedvező kegyelméből mindenkor felséges választott római császárnak, Németország, Magyarország és Csehország sat. királyának, az ők legkegyelmesebb uruknak és a mi legkedvesebb szülőnknek az irántok való kegyes és valóban atyai jóindulatát és hajlandóságát és fenségünk iránt is hasonló várakozástól fölbuzdulván, önkéntes saját akaratukból tett buzgó kérésükre Ő szent felségétől kinyerték, hogy minket, a régi szokásukhoz és mindenkor megtartott szabadságukhoz képest, egyező akarattal és egyértelmü beleegyezéssel szabály szerint és szabadon királyukká és urukká választanának és kikiáltanának és végül, az isteni gondviselésnek segitségül hivása mellett, szerencsésen meg is koronáznának, alázattal arra kértek, hogy mi az alább irt czikkelyeket és az azokba összesen és egyenként benfoglaltakat, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén és azokhoz jóváhagyásunkat megadván, kegyelmesen elfogadni és hatalmunknál fogva helybenhagyni, megerősiteni és annak idején, úgy magunk kegyelmesen megtartani, mint másokkal is, a kiket illet, állhatatosan megtartatni méltóztatnánk. Amely czikkelyeknek a tartalma igy következik és ilyen:

2. § Első feltétel: Hogy az országnak a szabadságait, mentességeit, kiváltságait, statutumait, jogait és szokásait, összesen és egyenként, úgyszintén a bécsi békekötés végzéseit és az azokban foglalt összes czikkelyeket; valamint a boldog emlékü második Mátyásnak az 1608 és 1609. évi koronázás előtt és után kelt többi czikkelyeit; továbbá a mostani császári és királyi felség alatt, az 1622-ik évben kiadottakat, meg a jelen 1625-ik évben és a jövendőben kiadandókat is, minden pontjaikban, záradékaikban és czikkelyeikben Ő felsége szigorúan és szentül megtartja és másokkal is, mindenkivel sértetlenül megtartatja.

3. § Második feltétel: Hogy azokat a sérelmeket, a melyek az ő fensége uralkodásának megkezdése idejéig, bármiképpen fölmerülnének, mindjárt az ő fensége uralkodása kezdetén, hat hónap alatt kihirdetendő első országgyülésen teljesen megszüntesse; az ország összes karainak és rendeinek azon sérelmeit pedig, a melyek ő fenségének az uralkodása alatt, az idők rendén fölmerülnének, az egyes országgyüléseken, a minőket ő fensége az ország javára és szükségeihez képest az idők folytán a lehető leggyakrabban (akképpen, hogy a három évet meg ne haladja) hirdetni és tartani méltóztassék, még ugyanazon országgyülés alatt megszüntesse és foganathoz juttassa.

4. § Harmadik feltétel: Hogy a mikor Magyarországnak és az ennek alája vetett részeknek ügyei, dolgai kerülnek szóba, azokat az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 9-ik és 10-ik; továbbá az 1559-ik évi 8-ik törvénycikkelyekhez képest, a magyarokkal tárgyalni és intézni méltóztassék.

Az ország határain belülről hozzá forduló kérelmezőket és peres feleket pedig, a kik hazafiak, a koronázás előtt kelt 10-ik és 16-ik végső szavai és a Ferdinánd 1536-ik évi decrétuma 41-ik czikkelye szerint, külföldi kormányhoz és törvényekhez utasitani, hurczolni és küldeni nem engedi.

5. § Negyedik föltétel: A véghelyek tiszttartóságait, kapitányságait és egyéb tisztségeket pedig Ő felsége, ugy ebben, mint a többi kapcsolt országokban, az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 11-ik czikkely értelmében adományozza.

6. § Ötödik feltétel: Hogy az igazságszolgáltatás érdekében (a mely nélkül az országok fenn nem állhatnak) a törvényszékek tartására nézve, az országnak dicséretes és Isten előtt kedves régi szokása szerint, a nyolczados törvényszékeket béke idején az országnak úgy felső, mint alsó részeiben, az 1609-ik évi végzések 70-ik czikkelyéhez képest, folytonosan megtartatja és ugyanazon czikkely értelmében a birákat, úgy a királyi táblához, mint a felebbezésekhez, minden valláskülönbség nélkül alkalmazza. Az ország karait és rendeit a törvénykezési időszakokon kivül, parancsokkal, az ország rendes birái és ezek kiküldöttei előtt való törvényt állásra és kiváltságaiknak felmutatására nem kényszeriti és a törvényes végrehajtásokat sem maga meg nem akadályozza, sem a tisztviselőitől való megakadályozását el nem türi; úgyszintén sem törvénytelen itéleteket, sem törvénybe ütköző végrehajtásokat meg nem enged. Hivatkozás alá kerülnek: először a nyolczados törvényszékek tartására nézve az 1609-ik évi 70-ik törvénycikkely. Másodszor: a nemesi előjogokra nézve a Hármaskönyv I. része 9-ik czime, továbbá Ferdinánd királynak az 1546-ik évi 30-ik czikkelye; valamint a bécsi békekötés 11. czikkelye. Harmadszor: arra nézve, hogy a törvényes eljárást királyi parancsokkal meg ne háboritsák, I. Mátyás 1471-ik évi 12-ik czikkelye, Miksa 1566-ik évi 25-ik czikkelye és második Mátyás 1613-ik évi 34-ik czikkelye. Negyedszer: arra, hogy törvénytelen parancsok ki ne adassanak, a Ferdinánd 1563-ik évi 80-ik és második Mátyás 1608-ik évi 6-ik czikkelye.

7. § Hatodik föltétel: Hogy a vallás ügye az ország nyugalomban maradása érdekéből a bécsi végzések és a koronázás előtt kelt czikkelyek értelmében, az ország összes karai és rendei között, úgy ezeknek és a fiscusnak fekvő jószágaiban, mint Magyarország véghelyein is, a magyar katonáknál, szabadon, sértetlenül és érintetlenül maradjon, úgy tudniillik, hogy a vallásnak szabad gyakorlatát, úgy a báróknak, mágnásoknak és nemeseknek, mint a szabad városoknak és az ország összes karainak és rendeinek, a maguk és a fiscus fekvő jószágaiban, továbbá Magyarország véghelyein és a mezővárosokban és falukban mindazok számára, a kik azt szabadon és önként elfogadni kivánják, meghagyják; és senkit bárminő rendü és rangu legyen is, se Ő fensége, se a földes urak, semmi módon és semmi ürügy alatt annak használatában és vallása szabad gyakorlásában, meg ne háboritsanak és meg ne akadályozzanak.

8. § Hetedik föltétel: Hogy a nádorválasztásra, ennek hatalmára, joghatóságára és tisztére nézve, az előirt szabályt Ő fensége a bécsi békekötés 3-ik pontjára hozott határozathoz, továbbá az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 11-ik czikkelyhez és az 1613-ik évi 7-ik czikkelyhez, meg Ferdinánd király 1555. évi törvénycikkelye véghatározatához, valamint a nádor esküformájához képest megtartsa. A báni tisztre nézve hasonlóképpen azt, a mit az 1608. évi ugyanazon 11-ik czikkely magában foglal és ugyszintén az oláhokra nézve az 1604. évi 14. és az 1608. évi 9., meg az 1613. évi 39-ik törvénycikkelyt foganatositsa.

9. § Nyolczadik föltétel: Minthogy nemcsak ennek a lesujtott hazának, mint paizsnak és bástyának, hanem a többi szomszédos országoknak és tartományoknak jólléte és megmaradása is a véghelyek jó és biztos ellátásától függ; ezért méltóztassék Ő fensége az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 21-ik és az 1609-ik évi 32-ik czikkelyekhez képest, a véghelyekről atyailag gondoskodni.

10. § Kilenczedik föltétel: Hogy a szabad és bányavárosokat jogaikban, szabadságaikban, kiváltságaikban és mentességeikben megtartja.

11. § Tizedik föltétel: Hogy Ő felsége az ország koronáját az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 4-ik és koronázás után kelt 16-ik czikkelyhez, meg az Ulászló király decretumában foglalt feltételeihez és ugyanezen Ulászló király 1492. évi decretuma 3-ik czikkelyéhez képest, semmi okból avagy keresett szin alatt, semmi törekvéssel és mesterkedéssel, az országból ki nem viszi és ki nem viteti; hanem az országlakók régi szokása és szabadságai értelmében, bizonyos, a maguk kebeléből, a két vallást követő világiak közül egy értelemmel megválasztott és arra kirendelt személyekkel az országban őrizteti.

12. § Tizenegyedik föltétel: Hogy Magyarországnak és az ennek alávetett részeknek határait el nem idegeniti, sőt a lengyelekkel, sziléziaiakkal, morvákkal és ausztriaiakkal, valamint a styriaiakkal, karinthiaiakkal és krajnaiakkal szemben támadt és fenforgó határvillongásokat Ő fensége minden igyekezetével, közremunkálásával kiegyenliti, elintézi és visszaszerzi.

13. § Tizenkettedik föltétel: Hogy a békeegyességet Csehországgal és a többi tartományokkal, meg Erdélylyel, a bécsi békekötés czikkelyeihez, meg az 1609-ik évi végzések 42-ik czikkelyéhez képest Ő fensége megtartja és az övéi részéről is megtartatja.

14. § Tizenharmadik föltétel: Hogy azokat, a melyeket az ország közbékéjének megtartására, háboru nem inditásra és a külföldi katonák be nem hozására az 1608-ik évi koronázás előtt kelt 2-ik czikkelyben elhatároztak. Ő fensége sértetlenül megtartja és másokkal is megtartatja.

15. § Tizennegyedik föltétel: Hogy tekintettel a magyar nemzetnek az ausztriai ház és Ő fensége iránt eddigelé eléggé bőségesen kimutatott és a jövőre is kimutatandó őszinte szeretetére és jóindulatára: Borostyánkő, Kabold, Kőszeg, Fraknó, Kis-Marton és Szarvkő várakat és tartozékaikat, az ausztriaiaktól a fenség az ő közbenjárásával, segitségével és bőkezüségével végre-valahára ingyen kiszabaditsa és azokat az országlakóknak az ausztriai ház és Ő fensége iránt viseltető szives jóindulatukért visszabocsássa, minthogy a letünt idők oly hosszu folyamán úgy is elég sok hasznot és jövedelmet huztak. Ha pedig az emlitett várakat az ausztriaiak ingyen visszabocsátani nem akarnák, akkor azokat az ideiglenes átruházási összeg letétele mellett kell visszaváltani és az 1608-ik évi 7-ik, meg az 1609-ik évi 62-ik czikkelyek értelmében, az emlitett várak tartozékait Magyarország joghatóságának, törvényeinek és terheinek alárendelni.

16. § Tizenötödik föltétel: Hogy Lubló várát tartozékaival és a tizenhárom szepesi várost, minthogy azokat a lengyelek az országnak és az országlakóknak igen nagy kárára és hátrányára tartják birtokukban (mert az országlakók közé nemcsak, hogy semmivel adózni nem akarnak, hanem az országlakókkal szemben különféle bántalmakat és hatalmaskodásokat elkövetvén, Magyarországon törvényt állani és a vármegyék előtt megjelenni vonakodnak és minden szándékukat erőszakos kézzel keresztül viszik, a mely által, a mint látszik, Ő fensége tekintélyének is a legtöbbet ártanak), Ő fensége, a szentséges császári és királyi felségnél teendő közbenjárása mellett, azt a várat és tartozékait és az emlitett városokat kiszabaditani és az országhoz visszakapcsolni méltóztassék; miután az országlakóknak módjában van, hogy azokért az ideiglenes átruházási összeget letegyék.

17. § Tizenhatodik föltétel: Hogy a hajdu katonák, a kiknek a császári és királyi felségtől kiváltságaik vannak, azokat élvezhessék és Ő fensége uralkodása idején azokat megerősiteni méltóztassék.

18. § Tizenhetedik föltétel: Hogy Ő fensége biztositson affelől, hogy a mig a szentséges császári és királyi felség, legkegyelmesebb uruk életben van, addig a császári és királyi felség kifejezett és külön kegyelmes akarata és az országlakók egyetértése nélkül, az ország semmi kormányzásába bele nem avatkozik.

19. § Ezek azok a föltételek, a melyeket Ő fensége megválasztatása előtt elfogadni és megfelelő biztositó levéllel szava alatt megerősiteni; megkoronázása után pedig, uralkodása megkezdésével általános törvénycikkelyekbe foglaltatni és kihirdetni méltóztassék.

20. § Mi tehát a nemes Magyarország és az ennek alávetett részek összes karainak és rendeinek emlitett kérésére, kegyelmesen hajolván és szivünk jóakaró hajlamával nekik kegyelmesen kedveskedni akarván, az elől beiktatott összes czikkelyeket mindazokkal, a melyeket azokba egyenként befoglaltak, helyeseknek, kedveseknek és tetszőknek tekintvén, azokhoz szives jóváhagyásunkat és hasonló beleegyezésünket megadtuk és azokat minden bennük foglaltakkal együtt elfogadtuk, jóvá és helybenhagytuk és megerősitettük; igérve s a karokat és rendeket szavunkkal biztositva, hogy az összes előrebocsátottakat uralkodásunk idejében úgy magunk megtartjuk, mint a többi bárminő rendü és rangu hű alattvalóinkkal is megtartatjuk; a miképpen, hogy ezen diplománk erejével elfogadjuk, jóvá- és helybenhagyjuk, megerősitjük és arról fogadást teszünk. A melynek hitelére és bizonyságára ezt a levelet sajátkezüleg aláirtuk és saját pecsétünk reá nyomásával megerősitését elrendeltük. Kelt Sopron szabad királyi városunkban, az Úrnak ezerhatszázhuszonötödik esztendejében, november hó 27-ik napján.