1638. évi XXVII. törvénycikk

a hatalmaskodásokról kelt czikkelyeknek kiterjesztése és további magyarázása

A hatalmaskodásról kelt czikkelyekhez a karok és rendek azt a további felvilágositást kivánják adni, hogy a törvényt állásra utasitott alattvalókra nézve, ha a földesur a törvény kiszolgáltatása elmulasztásának, az alispán és a melléje adott birák előtt, a kiknél a panaszt emelték, kielégitő és törvényes okát adta, azokat csupán az igazság ki nem szolgáltatásáért elmarasztalni nem kell, hanem ugy a földesur, mint alattvalói ellenében az érintett czikkelyekben kifejezett mód és rend szerint járjanak el.

1. § És az ilyen eljárásokból fölmerülő elmarasztalási büntetéseket, birságokat és kártéritéseket, az ingó dolgoknak és fekvőjószágoknak nem a közbecsü szerint való elvételével (a hogy eddigelé némely vármegyékben visszaélésképen történt), hanem ugy az ingó, mint az ingatlan javak megfelelő igaz becsüje szerint tegyék és hajtsák végre.

2. § Továbbá a kártéritéseknek, ama czikkelyek erejénél fogva, nem a felperes esküje, hanem a vármegyei birák lelkiismeretes felszámitása alapján kell történniök.

3. § Az ilyen szabályosan keresztülvitt eljárások és törvényesen kiadott itéletek mellett, ha az alispán a végrehajtások végbevitelére elégtelen volna, a főispán a vármegye megkeresésére, hivatala vesztése alatt a végrehajtásra kiszállani tartozzék és köteles legyen.

4. § És erre nézve az 1542-ik évi pozsonyi végzés ötödik czikkelyét, meg az 1536-ik évi 36-ik és az 1635-ik évi 65-ik törvénycikkelyeket megujitják.