1638. évi XLI. törvénycikk

a magyarországi részek és Erdély között; jelesül pedig a Bilkey és Dolhay család közt a határokra és határszélekre nézve fenforgó villongásokat és versengéseket a kinevezett biztosok döntsék el

Továbbá a karok és rendek alázattal kérik Ő felségét, hogy a Bilkey családnak, Beregvármegyében és Magyarországnak a szélén fekvő bilkei jószágaira nézve, az ezen fekvő jószágok és következőleg Magyarország határait és széleit illetőleg, a Dolhay családdal szemben, ennek a szomszéd Erdélyben, Máramarosvármegyében fekvő dolhai birtokai tekintetében; ugyszintén az Ő szent felsége joghatósága alatt álló Nagy-Bánya sz. kir. város, meg a Bátor várához tartozó nádudvari birtok és a szabolcsvármegyei Kaba nevü hajdu mezőváros harminczadára nézve fölmerült versengéseket és villongásokat, valamint a többieket is, a melyek, ugy a határokra nézve, mint egyébképen az erdélyi határosokkal támadtak, kegyelmes kijelentéséhez képest, az erdélyi fejedelemnek a megkeresése és a bizottságnak, mindkét részről való minélhamarább egybealkotása mellett, bizonyos biztosok utján megszüntesse.

1. § Ennek a megbizatásnak a végrehajtására kinevezik Cseh János, választott pécsi püspök urat, nagyságos bedegi gróf Nyári István és Lónyai Zsigmond urakat; Beregből Kisfalusy Pétert, Mező Gáspárt; Ugocsavármegyéből Pásztory Mátyást, Zohon Pétert; Szabolcsvármegyéből Kercsy Jánost és Vay Mihályt.