1638. évi XLVII. törvénycikk

a kapuk számbavételénél a visszaélések helyreigazitása; büntetése azoknak, a kik az adókivetőket be nem bocsátják; az adókivetés a fiscus fekvőjószágain is megtörténjék

Továbbá, minthogy a karok és rendek a kapuk számbavételénél, a melynek különben a soproni országgyülés 8-ik czikkelye *  értelmében kellene történnie, nem csekély hiányokat tapasztaltak, a melyek nyilvánlevőleg leginkább abból keletkeztek, hogy különösen némely uraknak a fekvőjószágaira a kiküldött adókirovókat be nem bocsátották, ugy, hogy e miatt a számbavétel kellően foganatositható nem volt:

1. § Ennek okáért a karok és rendek helyénvalónak látták, hogy az ilyenek, mint az ország törvényeinek ellene szegülők, az 1546-ik évi 5-ik czikkely végső határozatához képest, az adókivetők be nem bocsátása miatt, az olyan fekvőjószágokat, a melyekbe az adókivetőket bebocsátani vonakodtak, azonnal elveszitsék; a vármegye azokat (minden jogorvoslatok kizárásával) elfoglalván, az illetők, a kiéi voltak, a közbecsü szerint, mindazonáltal vissza válthassák.

2. § És e helyütt megállapitják, hogy az ilyen adókirovást az Ő felsége és a királyi fiscus fekvőjószágaiban is megengedjék, hogy az kellőképpen foganatositható legyen.