1638. évi LXVII. törvénycikk

a szatmárvármegyei Németi és Szatmár, meg a szabolcsvármegyei Nyirbátor és Nyiregyháza mezővárosok kihágásairól, valamint a kunokról és jászokról, meg azok jogairól, a szökevény jobbágyoknak maguk közé való befogadásáról és azoknak visszaállitásáról és az országos közterhek viselése módjának megállapitásáról

Jóllehet a Szatmár vármegyében fekvő Németi és Szatmár, meg a Szabolcs vármegyében levő Nyirbátor és Nyiregyháza mezővárosok egynémely kihágásaira nyilvános országos végzések vannak; a minők különösen az 1635-ik évi soproni végzések közül a 68-ik czikkely és az 1613-ik évi pozsonyi végzések közül a 36-ik czikkely; mindazonáltal e városbeliek valamelyes állitólagos kiváltságok előjogára támaszkodva az országlakók oda szökött jobbágyait, még ha vissza is követelik, vissza nem állitják, rovatalokat és egyébb taksákat, meg adókat a vármegyék közszükségletére fizetni vonakodnak; az ország törvényei és a vármegyék birái alatt állani nem akarnak:

1. § A minek ellenében az ország karai és rendei megállapitják, hogy állitólagos kiváltságaikat (csupán ebben a részben), mint az ország törvényei ellenére kelteket, egyszerüen megsemmisitsék és erőtleneknek tekintsék.

2. § És mostantól kezdve jövőre, az előbb emlitett mezővárosokat, mint a jobbágyság állapotába vissza helyezetteket, a földes uraik, ugy az összes vármegyei adózásokra, mint a királyi adókra és ingyen munkákra, meg a közibük szökött jobbágyoknak a visszaállitására az 1635-ik évi 68-ik, meg az 1556-ik évi 31-ik czikkelyekben kitett büntetés alatt reá szoritsák.

3. § Ugyanezt kell érteni a kunokra és jászokra nézve is, valamint Alsó-Misztótfalu, Majtény, Szent-Miklós, Matoch, Dob, Böd, Nyiradony, Téglás és a többi hasonló falukra nézve is.