1647. évi XV. törvénycikk

hogy a végrendeleti ügyeket, a végrendelet formaságának kivételével, világi biróság előtt kell elbirálni. A fenyegető és mellőző birói parancsokról

Az ország karai és rendei azt is határozzák, hogy a végrendeleti, az ingó és ingatlan javak dolgát, adósságokat és más hasonló dolgokat tárgyazó ügyeket a Hármaskönyv 2. Részének 52. czime értelmében világi biróságban kell megvitatni és elbirálni; egyedül a végrendelet formaságának a megvizsgálása maradván a szentszék hatáskörében.

1. § Jövőre pedig semmi szin alatt sem szabad a tisztükben eljáró világi birók ellenében fenyegető birói parancsokat kiadni és azokkal a törvényes perfolyamatokat meggátolni; és a kibocsátottaknak semmi erejük se legyen.

2. § Az átterelő birói parancsokra nézve pedig a legszigorubban megtartandó az 1618. évi 70. czikkely és az 1638. évi 31. czikkely; a melyeknek, kivéve egyedül a házassági ügyeket, a javadalmak elveszitésének büntetése alatt, helyet kell adni. És ezeket perbeidézéssel a felek kérelmére hivataluk tiszténél fogva az ország rendes birái és azok itélőmestere fölöslegesképen is kötelesek legyenek kiadni.

3. § Az evangelikusok pedig a házassági ügyekben maradjanak meg, a bécsi békekötés első pontjához 1608. évben koronázás előtt kiadott czikkely erejénél fogva, a megszokott gyakorlat mellett.