Azokat az ügyeket pedig, a melyek a birtokjogok dolgát Ulászló király 3. decretuma 62. czikkelyében,
1. § Bármely ngyobb hatalmaskodást; a Hármaskönyv 2. részének 42. és 67. cz., Ulászló 3. decr. 8. cz. és 4. decr. 13. cz.; valamint a kisebb hatalmaskodást; Hármaskönyv 2. részének 42. és 67. cz. és a pozsonyi 1609. évi 29. tc., 1613: 23. tc.
2. § A nyelvváltságot: Hk. 2. R. 72. cz. és 1635:89. tc.
3. § A fejváltságot: Hk. 2. R. 42., 43., 44. cz.
4. § És a széksértést, még ha papi személyek részéről merül is fel, Hk. 2. R. 69. cz. 1635:89. tc.
5. § Továbbá a hitbért: Ulászló 4. decr. 16. cz. és 1552:28. tc.
6. § Valamint a jegyajándékot: ugyanott az imént idézett czikkelyekben.
7. § A leánynegyedet a nagyszombati 1545:36. tc.
8. § A tizedet: a pozsonyi 1608. évi koronázás utáni 5. cz., az 1613:19. tc., az 1635:23. tc.
9. § Nemkülönben a Hármaskönyv 1. Részének 9. czimében felsorolt eseteket tárgyazzák és más ezekhez hasonló világi ügyeket Ulászló király 3. decr. 60., 61. és 62. czikkely, valamint a Hármaskönyv 1. Részének idézett 9. és 12. czime továbbá az 1609:29. tc. és az 1613:23. tc. értelmében világi biróság előtt kell megvitatni.
10. § Mert az ország összes karainak és rendeinek egy és ugyanazon törvényes eljárással, egy és ugyanazon törvénynyel és szokással kell élniök I. R. 2. czim.
11. § És az egyházi személy világi ellenében, valamint viszont a világi egyházi ellenében, az ország decretumában elősorolt némely eset kivételével minden ügyben egyenlő büntetés és teher alá esik, ugyancsak a Hármaskönyv 2. Rész 44. cz.