A kapuknak, az előrebocsátottak helyesebb kivitele czéljából való uj összeirására nézve, a karok és rendek ragaszkodnak az 1609-ik évi 62-ik czikkely és az 1622-ik évi 32-ik czikkely, valamint az 1635. évi 8-ik czikkelyhez.
1. § Egész határozottsággal világosan kijelentvén azt, hogy egy kapuszámba semmi szin alatt sem kell többet összeirni, mint az olyan jobbágyok közül, a kik egymagukra saját ekéjükkel négy vagy hat darab igásmarhával szánthatnak, négyet; azok közül a jobbágyok közül pedig, a kiknek fél ekéjük van, vagyis a kik csak két és nem több igásmarhával vihetik ki ekéiket, nyolczat; a zsellérek és olyan jobbágyok közül pedig, kiknek igás marháik nincsenek, tizenhatot.
2. § Hogy az adókirovókat és pénztárnokokat pedig bármely főpap ur és nemes, valamint Ő felsége és a királyi fiscus fekvőjószágain is, az adóhátralékok behajtásának alkalmával is, minden akadály nélkül bebocsássák: megujitják az 1638-ik évi 47-ik czikkelyt, melyet erőben kell tartani.
