Annak a féktelenségnek a megzabolázására, melyet némely határőrök, és különösen a veszprémiek, szentgyörgyiek, gyalokaiak, dernőiek, kapronczaiak, körösiek, légrádiak és mások az országlakosok meghódolt alattvalói ellenében az ország minden részében azzal tanusitanak, hogy őket a törökök módjára megnyirják és eladják, különféle rablásokkal, lopásokkal és más bántalmakkal sanyargatják:
1. § Az országlakosok azt határozzák: hogy az egyes helyek kapitányainak vagy azok földesurainak jogában és kötelességében álljon, az ilyen garázdálkodókat és határőröket a kárvallott alattvalók vagy földesuraik megkeresésére rögtön elfogni és haladék nélkül illően megbüntetni; különben az ilyen földesurakat és kapitányokat mint az afféle gonosztevők pártfogóit és befogadóit törvény elé kell idézni, a mely kapitányok pedig nem idézhetők egykönnyen törvénybe, azokat tartozzanak a vármegyék ennek következtében Ő felségének bejelenteni, a kiket is hivataluktól meg kell fosztani.
