1647. évi XLIV. törvénycikk

Ő felsége némely határőrei féktelenségének a megzabolázásáról, a kik az erdélyi fejedelem ur területén garázdálkodnak, a törököket ingerlik és a békét megzavarják

A nagyságos erdélyi fejedelem követei és e fejedelem némely területének, nevezetesen pedig Borsod, Abaujvár és Zemplén megyéknek, meg Debreczen városának a lakosai panaszolkodnak, hogy Ő felségének némely garázda határőrei azokon a területeken ugy a nemesség, mint a szegény nép ellen különféle jogtalanságokat merészkednek elkövetni és okozni: elviselhetetlen büntetéspénzeket és birságokat hajtanak föl, a szegény jobbágyokat megverik, megölik, a végvidékekre hurczolják, a marhákat és barmokat elhajtják; néha ugyanazok a határőrök és mások Ő felsége területéről el is kóborolnak, a fejedelem területein keresztül mennek és a törököknek károkat okozván, ezeket a fejedelem ellen felingerlik, és ilyen módon az óhajtott és az ország akkora pusztulása után, sok fáradtsággal megszerzett békét megsértik és megtörik.

1. § Hogy tehát az áldott békét és nyugalmat mindenki tiszteletben tartsa és annak megsértői és az ilyen garázdák szigoruan bünhődjenek: az ország karai és rendei szükségesnek látják az 1608-ik évben koronázás után kelt 2-ik czikkelynek, és az 1618-ik évi 3-ik czikkelynek meg az 1625-ik évi 13-ik czikkelynek a megujitását és megtartását.

2. § Ugyanezt kell megtartani a fejedelem ur hatósága alatt állók részéről is.