Határozzák, hogy a lengyelek határában levő Lubló vár és a tizenhárom szepesi város kiszabaditása és Magyarországba való bekebelezése végett, az 1638. évi 39. cz. és az 1630. évi 26. czikkelyben elrendelt követség szükségképen elküldendő, hogy a szomszéd országlakosok folytonos bántalmazásai ellenében ennyiben is orvosszert és a fiscalis és királyi jövedelmeknek valami gyarapodást szerezzenek.
1. § A mely követség alkalmával, az országlakosok és lengyelek közt előforduló kölcsönös letartóztatások mérséklése tárgyában is, valami bizonyos mód iránt kell egyezkedni és megállapodni.
2. § Továbbá, minthogy az előbbeni követek vagy meghaltak vagy egyébként vannak gátolva, a követség foganatositása végett elnökül főtisztelendő Hosszutóty László, váczi püspököt, továbbá követekül nagyságos Forgách Ádám gróf urat és Révay László urat, valamint nemzetes Barna Györgyöt, az országbiró úr itélőmesterét és Máriássy Jánost nevezik ki.
3. § Aközben pedig méltóztatik majd Ő felsége, a szomszéd országlakosok bántalmazásának megszüntetése végett, a felséges lengyel királyt és köztársaságot, meg a krakói vajda urat különös levelei utján megkeresni.
