1647. évi XCIV. törvénycikk

hogy az országlakósok ne legyenek kénytelenek a tiszta adósságok meg nem fizetése miatt a szomszéd országok és tartományok irányában a letartóztatáshoz folyamodni: méltóztassék Ő felsége az ilyen adósságok gyorsabb behajtására módot találni. Arra nézve pedig, hogy a Lengyeleknek ebben az országban nem lehet fekvőbirtokuk, megujitják az e tárgyban hozott cikkelyt

Minthogy pedig a karokat és rendeket a miatt is igen sok panaszszal zaklatják, hogy a szomszéd országokban és tartományokban a hitelezők révén gyakran igen nagy károkat kénytelenek szenvedni, mint a többi közt Kámper György Oeth úrtól és Rundinelli úrtól, a felső Ausztriában fekvő Schmidingh és Heydingh várak árának a ki nem fizetése miatt, valamint néhai Smeskál Jób örökösei, Szilézia tartományában és mások.

1. § Azért, valamint Ő császári és királyi szent felsége a legutóbbi 1638. évi országgyülésen, a közigazság sugallatától vezérelve, magát az ilyen tartozások megfizetése tárgyában kegyesen elhatározni méltóztatott: a karok és rendek ezúttal is könyörögnek, hogy a császári és királyi szent felség az Ő előbb tett és jelenlegi kegyes elhatározása értelmében az ilyen tartozások gyorsabb felhajtásának méltóztassék olyan módját találni, a mely mellett az országok és tartományok kölcsönös barátsága sértetlenül fönmaradhasson és a letartóztatásokat elkerülhessék; egyszersmind a Lengyel urak is a jogtalan letartóztatásoktól tartózkodjanak.

2. § És mivel az országban csakis az ország született honfiainak lehetnek fekvőjószágaik és birtokjogaik és csak ők viselhetnek tisztségeket, azért a lengyelek ellenében Mátyás király 6. decr. 32. czikkelyét is megujitják.