A dézsmákra és azok bérbeadására nézve megtartás végett felujitják az 1548. évi 61. cz. és az 1609. évi 18. czikkelyt.
1. § Mindazonáltal annak kijelentésével, hogy a dézsmák megszokott és megszabott ára a jelenlegi állapotában maradjon meg és azt ennekutána semmiképen se legyen szabad fölemelni.
2. § Ha pedig az ilyen dézsmák bérlői a bérösszeget, miután őket azzal az 1546. évi 55. cz. és az 1547. évi 35. czikkely értelmében szent György napja körül megkinálták, nem akarnák elfogadni, abban az esetben a földesur az ilyen haszonbért vagy bérösszeget, annak a vármegyének az alispánjánál, a melyben a dézsmát szedik, letévén, a dézsmát szabadon beszedheti, még pedig mindegyik a maga fekvőjószágainak a mennyiségéhez képest a dézsmakerületekben vagy járásokban avagy (mint némelyek nevezik) a dézsmatagokban is, azoknak a kivételével, a melyek valamely kiváltságnál vagy szokásnál fogva egyik-másik várhoz tartoznak és bérbe vannak adva, épségben maradván mindazonáltal a királyi fiscusnak az a joga, hogy ezeket a dézsmákat az 1569. évi 27. cz. és 1574. évi 22. czikkely értelmében a végvidékek számára bérbe vehesse.
3. § A hol pedig a dézsmákat eddigelé nem természetben, hanem pénzben szokták volt beszedni, jövőre is igy szedjék; és erre nézve megujitják az 1563. évi 72. czikkelyt.
4. § A dézsmálásban lábrakapott visszaélések megszüntetése végett pedig megujitják az 1635. évi 24. czikkelyt, világosan kijelentvén, hogy a bordézsmákat nem szabad nagyobb mértékekkel szedni, mint a milyenekkel a dézsmálandó borosedényeket merték.
5. § A dézsmák eltartóztatói és erőszakos elvivői ellenében megujitják az 1609. évi 17. tc., az 1625. évi 30. tc., az 1613. évi 19. tc., az 1618. évi 45. tc., továbbá az 1635. évi 23. czikkelyt.
6. § Minthogy pedig a dézsmák felhajtásában az ilyen dézsmákat fizetőknek sulyos kárára gyakran huzavonák és halogatások szoktak történni, azért a nyomorult parasztok és egyszersmind földesuraik ilyen kárának az elháritása végett, mindennemü gabona dézsmálását illetőleg, a melyet különben dézsmálni szoktak, megujitják az 1622. évi 70. czikkelyt.
7. § A borból kijáró dézsmákat pedig az érdekeltek Vizkereszt napjáig mulhatatlanul szedjék be, az illető év dézsmahátraléka elvesztésének a büntetése alatt.
8. § Hogy pedig ez könnyebben megtörténhessék, a földesurak is szedjék be az ő kilenczedüket vagy a szőlőket illetőleg a hegyvámot, az előbb idézett czikkelyekben meghatározott, fentebb emlitett napokig és a dézsmák urai ne tartozzanak reájuk tovább várakozni, hanem dézsmáikat szabadon szedhessék be.
9. § A mi a nemeseket illeti, ezeknek dézsmafizetésére nézve megujitják az 1563. évi 69. czikkelyt.
10. § A dézsmafizetésre kötelezett czimerleveles nemesek, az urak és nemesek tisztei, csürbirái, szabadosai és szolgái, a havibéresek, kézmivesek pedig az 1613. évi 4. czikkely értelmében egész dézsmát fizessenek.
11. § És a plébániáknak ama tartozékai után, a melyeknek azok az első alapitástól kezdve birtokában voltak, nem szabad dézsmákat szedni.
12. § A dézsmák behordására nézve pedig meg kell tartani az 1613. évi 20. tc., az 1618. évi 45. tc., az 1630. évi 20. tc. és az 1635. évi 23. czikkelyt.
