1649. évi törvénycikkek

Előbeszéd

Mi, harmadik Ferdinánd, Isten kegyelméből a rómaiaknak mindenkor felséges választott császára, és Németország, Magyarország, Csehország, Dalmátia, Horvátország, Szlavonia stb. királya, Ausztria főherczege, Burgundia, Styria, Karinthia, Krajna herczege, Movaország őrgrófja, Tyrol és Görcz stb. grófja, jelen levelünk rendén adjuk emlékezetére és tudtára mindeneknek, a kiket illet:

1. § Hogy miután mi, Magyarországunk és a neki alávetett részek közszükségein, kegyes és atyai indulatunknál fogva kegyemesen segiteni akarván, hiveinknek, ez ország főpap urainak, báróinak mágnásainak, nemeseinek és többi karainak és rendeinek, szent Pál fordulása napjára, vagyis a folyó év elmult január havának huszonötödik napjára, Pozsony szabad királyi városunkba országgyülést hirdettünk, a melyet személyesen vezettünk is: mondott Magyarországunk főpap urai, bárói és nemesei s többi karai és rendei utóbb, a kölcsönös tárgyalások bevégezése és az országgyülés befejezése után, felségünk elébe jövén, bemutattak és előterjesztettek nekünk bizonyos czikkelyeket, a melyeket azon a gyülésen mindnyájunk közös akaratával és szavazatával egyenlő és egyetértő megegyezéssel határoztak el.

2. § A legalázatosabban könyörögvén nekünk, hogy azokat az összes czikkelyeket s a bennük foglaltakat összesen és egyenkint helyeseknek, kedvünkre s tetszésünkre valóknak találván s azokhoz királyi megegyezésünket adván, királyi hatalmunkkal kegyesen elfogadni, jóváhagyni és megerősiteni, és ugy mi magunk megtartani, mint más mindenkivel, a kit illet, megtartatni méltóztassunk.

3. § A mely czikkelyeknek a tartalma a következő:

Előbeszéd, a melyben az ország karai és rendei Ő felségének az ország iránt elvállalt kegyes és atyai gondoskodásáért és védelméért alázatosan hálát adnak és az országgyülési czikkelyeket megerősités végett előterjesztik

A hálás sziv hódolatának tanusitásával ismerik el Ő szent felsége összes hivei, az ország karai és rendei, az ő valóban atyai indulatának azt az igen hatalmas hajlandóságát, a melyet Ő szent felsége, a ki különben a birodalom ügyeivel van elfoglalva, annyi nagyon terhes és folyton tartó töprengése és gondja között ez iránt az ő Magyarországa iránt, a mely a veszedelmes török szomszédság és más bajok terhe alatt sinlődik és egészen meggörnyedett, az által is kegyesen nyilvánitott, hogy uj nádor választása és más, az ország javát és üdvös állapotát s fenmaradását illető közügyek nyilvános tárgyalása végett, ezt a közönséges országgyülést idejekorán kihirdetni, és ez okból s erre a czélra az ő hű országlakósai körébe legfelségesebb személyében önmaga is eljönni és kegyes előterjesztéseiben a végvidékek és az ország megtartására, megvédésére, nyugalmára és biztonságára czélzó alkalmas eszközöket kegyelmesen ajánlani; az országlakosokat, a szegény népet megviselő beszállásolásoknak, az ugynevezett bekvártélyozásoknak és terheknek a mérséklésére, a végvidékek jó ellátásának eszközlésére, a szivek kölcsönös egyességére és az egymásközt való békére is kegyelmesen figyelmeztetni, és akkorra, a miután Isten segitségével a kereszténységben a béke már helyreállott, az ő szomszéd országaiból és örökös tartományaiból és az ezelőtt szokásos és már nagyon is szükséges segélyt megajánlani méltóztatott.

1. § Ő felségének e kegyelmes hajlandóságáért, gondoskodásáért és ajánlatáért lehető legnagyobb és örök hálát mondanak és adnak Ő szent felségének és továbbra is a legalázatosabban esedeznek, hogy valóban atyai szivének kegyes vonzalmát szokott kegyességével fentartani és ennek a végveszélyek közt ide s tova hányódó országnak végső és atyai eszközöket is nyujtani és rajta Isten után segiteni, egyszersmind az alább következő, közös akaratukkal elhatározott czikkelyeket elfogadni, jóváhagyni, megtartani és másokkal is megtartatni és kegyelmesen foganatositani méltóztassék.