És ámbár az ország hátralékos gabonasegélyére és adóira nézve az 1647. évi 39. czikkelyben elég szigoru határozat található, mindamellett köztudomásu, hogy ezeknek a hátralékoknak, sőt az abban az évben megajánlott segélynek és adónak egy része is, a végvidékeknek nem csekély hátrányára, fizetetlenül van künn a vármegyék adókirovóinál és adószedőinél és maguknál a vármegyéknél:
1. § Minélfogva az országlakósok szükségesképen és közös akarattal határozzák, hogy mind a vármegyék, mind a vármegyéknek adószedői és kirovói a rovatalnak, gabonasegélynek, koronaőrzési pénznek és más adóknak a mondott 1647. évben megajánlott összes hátralékait és más efféle korábbi hátralékokat, a melyek az 1625. év óta fizetetlenek a legközelebbi szent Márton vértanu és püspök napjáig, véglegesen tartozzanak és legyenek kötelesek beszolgáltatni.
2. § Különben az emlitett határidő elteltével álljon jogában és hatalmában, a dunáninneni és dunántuli részekben ugyan a nádorispán urnak vagy ennek törvényes akadályoztatása esetében a jövendő orszgábiró urnak, az idézett előbbeni czikkelyben megnevezett személyek egybehivása mellett, Pozsony városában; a felső részekben pedig eme részek generális gróf urának, azokkal, a kiket ezelőtt, az annyiszor emlitett czikkely szerint melléje rendeltek, tekintet nélkül ezek egyikének vagy másikának a távollétére, Kassa városában, itt is, ott is, szent Miklós hitvalló és püspök napjára, eme összes hátralékokról, mind az azokat eltartóztató vármegyei adószedőktől és behajtóktól és utódjaiktól, mind a vármegyéktől, az emlitett czikkben megjelölt módon és rendben, csupán a jelen határozat erejénél fogva szigoru számadást követelni és az ilyen hátralékokra nézve (minden jogorvoslat mellőzésével) vagy magukra, vagy azok utján, a kinek ezt meghagyják, végrehajtást foganatositani és azokat a hátralékokat a kamara pénztárnokának átadatni és átszolgáltatni.
3. § A vármegyék adószedői és kirovói, meg ezek örökösei pedig, sőt magok a vármegyék is, a kik vagy a melyek az előrebocsátott hátralékokat a feljebb emlitett határnapig kiegyenliteni nem akarnák vagy azt bármi módon elhanyagolnák, csupán a jelen határozat erejénél fogva, az előrebocsátott határnapra megidézetteknek tekintendők.
4. § Határozottan kijelentvén azt, hogy a kamara emlitett pénztárnokának a rovatai és koronaőrzési adó jelzett hátralékainak a kiadására nézve, a méltóságos nádorispán urtól kell függnie; és a nádorispán urnak álljon jogában ezekből a hátralékokból azt a három havi fizetést, a mennyivel a dunáninneni végvidékek többet kaptak, mint a dunántuliak, eme dunántuli végvidékek részére is kiegyenliteni, a fenmaradó hátralékokat pedig az ország szükségeire, követségekre is, kiutalni és fölhasználni.
5. § Ugyanaz a pénztárnok továbbá köteles leszen a koronaőrzési adó hátralékaiból, a nádorispán ur meghagyására, az 1647. évi országgyülés 152. czikkelye értelmében, a szent korona őreinek és gondviselőinek, meg örököseiknek, és nevezetesen néhai Forgách Péter és Pálffy János utódainak kiérdemlett diját kifizetni.
6. § A gabonasegély hátralékai pedig maradjanak az ennek előtte rendelt czélra a kamaránál.
