1649. évi XIX. törvénycikk

az 1647. évi 78. czikkely, némely városok kihágásainak a megszüntetése tárgyában, annak bizonyos magyarázata mellett megtartandó

Határozták azt is: hogy az 1647-ik évi 78-ik czikkely, a melyet némely városok, és különösen Kassa kihágásainak a megszüntetése tárgyában alkottak, erejében megmaradjon és hogy azt a legszigorubban meg kell tartani.

1. § Némely szakaszainak azzal a magyarázatával, hogy a nemesek, a kiknek a városban házaik vannak, bárhol termett borukat és szőlőtörkölyüket, valamint bárhol főzött sörüket, edényenkint, az év bármely szakában szabadon vihessék a városba és hozhassák ki onnan, a nélkül hogy azoknak bármi pénzt vagy adót fizetnének.

2. § A borvásárlók azonban, kik a borokat kereskedés és nyerészkedés végett viszik a városokból az országon kivül, a polgárok szokott módja szerint (a hol ez a szokás gyakorlatban volt) minden egyes edénytől 40 dénárt fizessenek.

3. § Továbbá a nemesek jobbágyai és alattvalói eladás végett behozandó minden egyes szekér fától, szombati napon két, más napokon pedig csak egy dénárt tartozzanak a városoknak fizetni; a nemesek pedig az ő szekereiktől és a melyeket saját lovaikon vagy a melyeket az ő használatukra alattvalóik hoznak be, teljességgel semmit se legyenek kötelesek fizetni.

4. § A törvényes tanuvallatásokat is szabadon eszközölhessék a városokban; és a városok polgárai és lakosai a polgártársaiktól beveendő ilyen vallomásra nzéve az alól a polgári eskü és kötelezettség alól, a melylyel a városok iránt le vannak kötve, e részben feloldottaknak tekintendők; és ellen nem állván az ő polgári esküjök, a czikkelyekben megszabott módon tartozzanak a valóságról tanuságot tenni.

5. § Azokat a nemeseket pedig, a kiknek a szabad városokban polgári telkeken házaik vannak, nem szabad tulságos adókkal terhelni; hanem a polgárok azoknak a házaitól mérsékelt évi adót szedjenek.