1649. évi XLIV. törvénycikk

az országgyülések ne tartsanak két hónapnál tovább; az ügyvédeket és harminczadosokat ne engedjék be az ország rendeinek ülésébe; ajándékokat nem szabad elfogadni

Sulyos veszteségükkel tapasztalják a karok és rendek, hogy mekkora hátrányt szenved az egész ország a miatt, mert az országgyülési tárgyalások nagy költségpazarlással, idővesztegetéssel s a nyomorult nép megrontásával sok hónapra, és némelykor majdnem egy egész évig elhuzódnak.

1. § Hogy hát a különben is szertelen zaklatásoknak alávetett országot ettől a fölösleges költekezéstől megmentsék, a karok és rendek valamennyiök közös akaratával azt végzik és határozzák, hogy az országgyülés megtartására nézve Ulászló király első decretumának a 108. czikkelyét kell megtartani és hogy az országgyülést két hónapi időn tul nem szabad kihuzni.

2. § És hogy ügyvédek, meg harminczadosok ne lehessenek követek és azokat az ország rendeinek az ülésébe be ne bocsássák.

3. § Ajándékokat pedig az országgyülési ügyek alkalmából se a főpap uraknak vagy báróknak, se más országlakosoknak ne legyen szabad adni vagy elfogadni, és mind az ajándékozókat, mind az elfogadókat, a dolog valóságának kideritése után, becstelenség büntetésében lehessen elmarasztalni.