1649. évi LXXVI. törvénycikk

a nyolczados törvényszékeket a részükre megállapitott időkben és helyeken hirdessék ki és tartsák meg

És mivel a nyolczados törvényszékek tartása, a panaszlók és az igazságot keresők nagy hátrányára, Magyarország felső részeiben már körülbelül negyven év óta, annak többi és Szlavonia részeiben tizennégy év lefolyása óta elmaradt:

1. § A karok és rendek mindenképen szükségesnek itélik, hogy az annyi év óta elmaradt nyolczados és egyszersmind rövid törvényszékeket is, az országnak ugy felső, mint ezekben a részében, ugy szintén Szlavoniában és Horvátországban, az ország törvényei és határozatai értelmében, a részükre meghatározott időkben és helyeken hirdessék és mindenképen megtartsák.

2. § És a táblához, meg a felebbezésekhez szükséges ülnökökre a karok és rendek az 1647. évi 103. czikkelyhez ragaszkodnak; és az időközben meghalt vagy másképen törvényesen akadályozott néhány főpap és báró ur, meg más ülnökök helyébe kinevezik:

3. § A felső részek számára a táblához: tisztelendő Somogy Ferencz urat, az egri káptalan nagyprépostját, ugyanoda a felebbezésekhez néhai Hosszutóty László ur helyébe főtisztelendő Zongor Zsigmond váradi püspök urat;

4. § Ezekben a Dunán inneni és tuli részekben pedig a táblához, tisztelendő Pálffalvay János urat, az esztergomi egyház olvasó kanonokját, az ama czikkelyben kinevezett többiek saját helyükön maradván.

5. § Mindazonáltal föntartván az ország nádorispán ura részére azt a jogot, hogy az elhalók vagy távollevők helyébe másokat állitson.