1649. évi LXXXVI. törvénycikk

az ország végvidékei részére teljesitendő ingyenmunkák rendjének a megállapitása

És nehogy ugy látszassék, mintha a karok és rendek nem gondoltak volna tehetségük szerint a végvárak szükséges megerősitésére: azért a végvidékek kiigazitása végett teljesitendő ingyen munkáknak a következő módját és rendjét állapitják meg és határozzák el. És elsőben is az ország felső részeiben kirendelik, Szatmár részére ugyancsak egész Szatmár vármegyét, kivéve az Ecsedhez tartozó fekvő jószágokat.

1. § Kálló részére: Szabolcs vármegye három járását.

2. § Tokaj részére: ugyanannak a Szabolcs megyének Dada nevü negyedik járását, és Zemplén vármegyének egyész járását, tudniillik nemzetes Garay Ferencz szolgabiróét.

3. § Ónod részére: ugyanannak a Zemplén vármegyének többi három járását; továbbá egész Abauj, Heves, Külső-Szolnok és Ung vármegyét.

4. § Szendrő részére: Sáros, Szepes, Ugocsa, Bereg és Torna vármegyéket.

5. § Diós-Győr részére: egész Borsod vármegyét Csongráddal.

6. § Putnok részére egész Gömör vármegyét, annak a kijelentésével, hogy a törököknek nem adózó kapuk a régi törvények értelmében pénzben adózzanak.

7. § A dunáninneni részekben pedig meghagyják a maga állapotában az Úrnak 1647. évében az emlitett 153. czikkelyben megállapitott korábbi rendet, kivévén a méltóságos nádorispán urnak bajmóczi fekvő jószágait, a melyeket ugyancsak Bajmócz részére hagynak; és ezek helyett Trencsén megyének Záhora nevü egész járását, és nemzetes Ivánóczy Pál, nyitravármegyei szolgabiró járásának a felét alkalmazzák Nyitra város épülete részére.

8. § A dunántuli részekre nézve pedig megujitják az 1647. évi 153. czikkelyt és csak a következőket igazitják ki: Pápa részére egész Sopron vármegyét rendelik ki, kivéve a kaboldi fekvő jószágokat és Nádasdy Ferencz gróf uréit, a melyeket az ő sárvári és kapuvári végvidéki váraihoz rendeltek. Oda, Pápa részére rendelik még Vas vármegyének két járását, tudniillik Ságy Ferencz és Dömölky András szolgabirákéit a miskei fekvő jószágokkal együtt. Kivévén ebben a vármegyében is a kiveendőket, a melyek a feljebb emlitett czikkelyben elő vannak sorolva. Annak a kijelentésével, hogy a vépi fekvő jószágoknak, mivel a pápai vártól távol feküsznek, az oda rendelt munkákat a vármegye meghatározásához képest pénzben szabad teljesiteniök. A kőszegi fekvő jószágokból a legközelebb mult országgyülésen, az ingyen munkák helyett rendelt háromszáz forintot az előbbi állapotban és rendeltetésben hagyják meg.

9. § Tata részére: Balogh András, Komárom vármegyei szolgabiró járását, kivéve a Komárom várához tartozó szőnyi, almási és neszmélyi birtokokat.

10. § Komárom részére: ugyancsak Komárom vármegyének a többi három járását, ugymint a dunáninnenit, dunántulit és Chuty Balázs vértesaljai járását a nevezett szőnyi, almási és neszmélyi birtokokkal.

11. § Gesztes részére: anna saját tartozékai.

12. § Chesznek részére: Győr vármegyéből Tatt és Tápi-Szent-Miklós birtokokat.

13. § Muraszombat részére mind a három Petáncz nevü birtokot, továbbá Borhidát, Várkóczot és Koronghot.

14. § Egervár részére Mindszent, Barabás és Vaspör birtokokat.

15. § Lövő részére Hashágyot, Baksát, Porszombatját.

16. § Fürje részére a hasonnevü falut, tudniillik mint annak ottani saját tartozékát és annak a prépostságnak a többi birtokrészeit.

17. § Zalavár részére Szabor birtokot.

18. § Kapornak részére, mint az előtt az 1635. évi törvényekben.

19. § Chákány részére az 1630. évi 3. czikkely értelmében a dobrai járást.

20. § A győri vár és őrhely részére Mosony vármegyéből rendelt és beszedendő pénzösszeget ugyancsak Győr vármegye alispánjának a kezéhez adják és szolgáltassák, a ki annak bevételéről is és kiadásáról is a vármegyének kellően számot adni tartozik; mind a mellett annak a föltételnek a határozott kijelentése mellett, hogy az egyes végvidéki kapitányok kötelesek legyenek és tartozzanak ugy a jövendő, mint a mult ingyen munkáknak a bevételéről és a végvidékre való felhasználásáról a fő- és alispánoknak meg vármegyéknek, a melyekből tudniillik az ilyen ingyen munkák kikerültek és jövendőben ki fognak kerülni, teljesen számot adni fönmaradván mindazonáltal a nádor ur részére az a feljebb emlitett jog, hogy az országlakosokat, a kik az ingyen munkákat szolgáltatni nem akarják, erre kényszerithesse.

21. § Abban az esetben pedig, ha ezek a kapitányok a felhajtott ingyen munkáról nem akarnának vagy nem tudnának számot adni, akkor az ispánnak vagy alispánnak és a vármegyének teljes hatalmában álland az ilyen kapitányokra és fekvőjószágaikra a náluk visszatartott ingyen munkasegélyekre nézve minden peres eljárás mellőzésével végrehajtást vinni és azokat ismét a végvidékekre forditani.

22. § És ezekre a kellő módon és rendben beszolgáltatandó ingyenmunkákra nézve az országlakosok annak a megtartását is elrendelik, hogy az egy bizonyos végvidék részére rendelt ingyen munkákat ne használják föl más végvidékek különböző czéljaira, és hogy a főpap urak, bárók és nemesek erdeit a kapitányok magánhasználatára, hatalmaskodás büntetése alatt, el ne pusztitsák.