1649. évi LXXXVII. törvénycikk

méltóztassék Ő császári felsége a pápánál az annáták elengedése iránt kegyesen közbenjárni

És mivel köztudomásu, hogy ennek az országnak a nagyobb részével az ország keserves kárára a püspökségek nagyobb része is egészen a törökök uralma alá került, és hogy az ilyen püspökségekből csak a czim maradt meg, semmi, vagy egy plébánoshoz is alig méltó csekély jövedelemmel, más püspökségek javai és jövedelmei pedig azért, mert alattvalóik nagy része török hódoltságba jutott, rendkivüli módon megapadtak:

1. § Ennélfogva kérik a karok és rendek Ő szent felségét, kegyeskedjék Ő szent felsége az 1550. évi 14. czikkely értelmében, az ő császári és királyi hatalmával és az egész ország nevében a pápánál kegyesen közbenjárni, hogy Ő Szentsége az annátákat, a már száz év óta fennálló gyakorlathoz képest, továbbra is elengedni és ilyen módon is a felszentelt püspököknek és következetesen a papi tisztre felszentelendő szolgáknak a számát és az isteni tiszteletet, meg a vallást, gyarapitani méltóztassék.