1649. évi XCIX. törvénycikk

az ország közjövedelmeire nézve, a melyeket a legközelebb mult országgyülésen a pénzsáfár urra biztak, számadás-vizsgálókat neveznek ki. A hátralékoknak a kamara pénztárnokához való beszolgáltatását határozzák el

Minthogy pedig a karok és rendek részéről kiküldött számvevő urak az ország közjövedelmeire nézve eme jövedelmek sáfár urának a megszámoltatásához, az ez iránt alkotott czikkelyek értelmében, ugyan hozzá fogtak, de azt közbejött akadályok és az idő rövidsége miatt, a jelen országgyülés alatt kellően be nem végezhették.

1. § Ennélfogva határozzák, hogy az ország nádorispán urának, mint elnöknek, továbbá főtisztelendő Szécheny György urnak, a veszprémi egyház püspökének, és tisztelendő Rohonczy István zalavári apátnak, és nagyságos Eszterházy Dániel urnak, továbbá nemzetes Keresztury László, alnádornak és Berény Györgynek jogában és szabadságában álljon, a jelen országgyülés befejeztével, az országnak összes közjövedelmeire nézve, a melyeket a legközelebb mult országgyülésen arra a sáfár urra biztak (kivévén mégis azokat, a melyekre nézve őt a boldogult néhai nádor ur és már a karok és rendek is törvényesen fölmentették), kellő számadást követelni, teljes hatalmuk lévén az elmarasztalásra vagy a számadás megtételével a felmentésre és megnyugtatásra.

2. § Továbbá a beszedett jövedelmek hátralékait, ha a sáfár urnál ilyenek netalán volnának, és egyszersmind a vármegyei adókirovók téritőleveleit is, az ország emlitett nádorispán urának rendelkezésére, a kamara pénztárnokához kell beszolgáltatni.