1655. évi XXII. törvénycikk

a parasztokat ne terheljék a foglyok szállitásával; és ezeket se tartsák a várakon és végvidékeken kivül

A karok ugy veszik észre, hogy a szegény nép ereje azért is nagyon gyengül, mert a mágnások, kapitányok és nemesek őket az ő foglyaiknak és az ezektől fejváltságul járó dolgaiknak fuvarozására és szállitására kényszeritik, és hogy azok a foglyok, törökök és keresztények egyaránt, gyakran veréssel és bántalmazások között szoritják őket az előrebocsátottakra.

1. § A rábaközi kerületben és némely más helyen, ezeket a török foglyokat, alig adván melléjük nehány őrt, szántásra, kaszálásra és szénagyüjtésre s különböző más mezei munkákra rendelik ki, a melyek alkalmával ama török foglyok, az ország veszedelmére, azokat megismerni tanulják.

2. § Ezért határozzák, hogy a jobbágyokat jövendőre ilyen fuvarozásokkal és terhekkel senki se zaklassa, hanem az ilyen foglyok szállitásáról uraik gondoskodjanak, a kiknek a javára azok szolgálnak; de azoknak előbb emlitett járás-kelésre való szabadsága teljesen el van tiltva.

3. § És senki se tartsa őket többé a várakon és végvidékeken kivül, sem az emlitett mezei munkákra ne rendelje ki.