Azoknak a hátrányoknak a megszüntetése végett, a melyek a mázsáknak, fontoknak, a bor és gabona, meg más mindennemü folyó és száraz testek nagyobb és kisebb mértékeinek egyenlőtlenségéből és különbözőségéből merülnek fel, elhatározzák az országlakósok az 1587. évi 16. és az abban felsorolt többi czikkelyeknek, valamint az 1405. évi 1. czikkelynek a megijutását, a melyeknek értelmében mindennemü mértékeket az azokban kijelentett büntetés alatt a budaihoz vagy (a vele egyáltalán azonos) pozsonyihoz kell akalmazni és mindenütt megtartani.
1. § Hasonlóképen mindazoknak a visszaéléseknek és a hegyvámok felülfizetéseinek a megszüntetése végett, a melyeket a telekbirtokosok és a hegyvámok beszedői husz év óta sérelmesen hoztak be és róttak ki, menjenek ki az egyes vármegyékben az alispánok a melléjük rendelt nemesekkel a hely szinére, és a biróilag kideritett visszaéléseket és felülfizetéseket igazitsák ki, és a telek és hegyvám ura vagy birtokosa tartozzék magát ehhez a kiigazitáshoz alkalmazni és a kilenczedek s hegyvámok szedésében az előbbi módon elrendelt mértéket és mérőt hatalmaskodás büntetése alatt megtartani.
2. § Továbbá a parasztok közt divó bormérés határidejére nézve, megujitják az 1550. évi 36. czikkelyt, a kiknek (valamint idegeneknek is), hatalmaskodás büntetése alatt, tiltva legyen a bormérést az ott megállapitott határidők után a földesurak ellenében bitorolni.
3. § A hol pedig a parasztok azokban a határidőkben sem voltak eddigelé a bormérés gyakorlatában, ott ezentul se legyen nekik szabad bort mérni; a bormérések haszonbérbe adását illetőleg pedig álljon hatalmában a meg nem intett szomszédos földesuraknak vagy közbirtokosoknak (lefizetvén az alispánoknak a lefizetendőket) az ilyen borméréseket, csupán előzetes birói megintés után, az idegen haszonbérlők kezéből a maguk részére kivenni és haszonbérbe venni.
