Minthogy a közönséges országgyüléseknek a törvényes három évi határidőnél később való megtartásával, mind a csak két évre szóló rovásadók véget érnek, mind az országlakósokat többféle s nagyobb bajok, meg sérelmek érik és sujtják és ennek következtében az országgyülési tárgyalások is Ő felsége boszuságára és alkalmatlanságára, meg az egész ország költségeinek a pazarlásával, a szokottnál hosszabbra nyulnak:
1. § A karok és rendek közakarattal végzik, hogy az országgyüléseket a hitlevél második föltétele és az ez iránt hozott czikkelyek értelmében, az ország javára és szükségére, minden harmadik évben kell az országlakósok részére kihirdetni és megtartani.
2. § És hogy a birákban és perlekedőkben az 1507. évi 12. czikkely iránt támadt kétséget eloszlassák, annak azt az értelmét állapitják meg, hogy a biráskodában és a birói végrehajtásokban a szünet csak harmincz nappal az országgyülés kihirdetett határideje előtt álljon be.
3. § A melyet ha netalán későbbi határidőre tolnának ki, akkor ennek a kitolásnak az esetében is ugyanazt kell érteni.
4. § A törvénykezés aztán azonnal induljon meg, mihelyt a követek a közönséges országgyülésből visszatértek és követségükről jelentést tettek (be sem várva az illető országgyülés nyomtatott czikkelyeinek a kihirdetését).
