A rendek, az országnak hátrányára, tapasztalják azt, hogy a királyi hitlevél harmadik feltétele alkalmából hozott czikkelyeket, nevezetesen pedig az 1618. évi 37., az 1630. évi 36., az 1647. évi 74. és az 1649. évi 7. czikkelyeket, arról, hogy a német követ és biztos mellé, az övével egyenlő hatalommal és joggal, a magyar dolgokban járatosabb magyar követet és biztost kell adni és a török portára küldeni s ott tartani, valósággal meg nem tartják.
1. § Ezért határozzák az országlakósok, hogy az idézett czikkelyeket, valamint az 1613. évi 25. az 1630. évi 29. és az 1635. évi 28. czikkelyeket, a melyek értelmében az ország és országlakósok ügyeinek a tárgyalására és eligazitására Ő felsége udvarában, a cancellár ur mellett, Ő felsége költségén magyar tanácsosok alkalmazandók, valósággal meg kell tartani.
2. § A császári követ utasitásába pedig beiktatandó, hogy az ez országra és kapcsolt részeire vonatkozó minden ügyben és tanácskozásban, a magyar követtel és biztossal közösen egyetértve tárgyaljon és járjon el.
3. § És valahányszor ide vagy oda követeket küldenek, ezt a nádorispán urnak és az előbb érintett magyar tanácsosoknak idejekorán jelentsék be és adják tudtukra.
