1655. évi LIII. törvénycikk

a törvénytelen birói parancsok ki nem adásáról és a törvényeseknek meg nem gátlásáról, és az ezeknek nem engedelmeskedők vagy a birákat méltatlanul perbehivók avagy törvénytelen birói parancsokat kieszközlők büntetéséről; és a perujitó parancsoknak az első folyamodásu birák részére való kiadásáról

Ámbár az országnak igen sok törvényében és a királyi hitlevél ötödik föltételében gondoskodva van arról, hogy a rendes birák törvénytelen parancsokat ki ne adjanak, vagy a kiadottaknak senki helyet ne adjon: mindamellet, azokat mellőzvén, akárkinek helytelen kérésére törvénytelen és az ország semmi törvényén sem alapuló birói parancsokat adnak ki, még pedig a jogorvoslatok kizárásával.

1. § A melyekkel nemcsak a törvény rendes folyását zavarják meg, hanem a perlekedőket is, azok legnagyobb kárával és sérelmével, a törvény rendes utjáról szokatlan perfolyamatra terelik:

2. § A minek az a következése, hogy az alsóbb birák is kénytelenek, a birói parancsok meg nem tartásának a büntetésétől félve, az ilyen törvénytelen birói parancsoknak helyet adni, továbbá, hogy az itélőmesterek eme hozzájuk intézett törvénytelen birói parancsok erejénél fogva, az Ő felsége királyi táblája elé tartozó ügyeket saját biráskodásuk körébe vonják:

3. § Ennélfogva a karok és rendek, közös akarattal, az 1625. évi 5. czikkelynek a megujitását és megtartását rendelik el.

4. § És ha az ilyen birói parancsoknak nem engedelmeskedőket a királyi tábla elébe perbe hivják, ugyanott a történt bizonyitáshoz képest, mindegyiket el kell marasztalni, még pedig a törvényes birói parancsoknak nem engedelmeskedő birákat az 1563. évi 78. czikkelyben megállapitott büntetésben, az alsóbb birákat törvénytelenül perbe hivó panaszlókat pedig minden egyes, és a vármegyékben még mindenik perbe nem hivott rendes hites táblabiró ellenében is, 400 forintban (s azok perletétellel sem élhetnek, hanem ha előbb a költségeket megtéritik):

5. § A mit azok tekintetében is kell érteni, a kik az előbocsátottakra nézve perben állanak.

6. § És a perlekedőket sem szabad törvényes perlekedésükben birói parancsokkal gátolni, és az eddigelé gátoltaknak jogukban álljon perüket folytatni.

7. § Sőt némely perlekedő helytelen feladásának a megakadályozása végett, az ilyen törvénytelen birói parancsokat kieszközlőket legott a hármaskönyv II. részének 72. czimében foglalt büntetésben kell, ennek kellő végrehajtása mellett, elmarasztalni: a törvényesen meginditott ügy pedig folyjon az 1635. évi 12. és 65. czikkely és az 1613. évi 34. czikkely erejénél fogva, további eldöntéséig és a végrehajtásig, teljesen megszüntetvén az elmarasztaltnak azt a jogát, hogy a birókat perbe hivja, egyedül a birtokon kivül való felebbezési jogát hagyván fön az ő részére.

8. § Továbbá a perujitó parancsot ennekutánna, a II. rész 78. és 79. czimei értelmében, az első folyamodásu biráknak vagy ezek elhaltával, utódjaiknak a kezéhez kell kiadni.