Az ország karai és rendei emlékeznek arra, hogy milyen czikkelyeket alkottak az 1638. és 1647. években a Szatmár vármegyében fekvő Szatmár és Némethi városokra nézve; ugyanannak a vármegyének a panaszos előterjesztéséből azonban kitünik, hogy ezek a városok ama határozatoknak semmi részben nem tettek eleget.
1. § A miért is az országlakósok egyértelmü akarattal azt állapitották meg: hogy az ország közhatározatait, nevezetesen pedig az 1647. évi 68., 78., 79. és 81. czikkelyeket; továbbá az 1649. évi 18. és 19. és a kiváltságolt mezővárosokról elszórva alkotott, valamint a szökevény jobbágyok visszaadásáról kelt czikkelyeket, ezekre a Szatmár és Némethi városokra is ki kell terjeszteni és kiterjesztetteknek tekinteni.
2. § Annak a kijelentésével, hogy ha ezek a városok az előbb irt határozatok ellen cselekednének és a czikkelyek tartalmához képest a vármegye biráinak s joghatóságának engedelmeskedni vonakodnának vagy a törvényes eljárást és végrehajtásokat meggátolnák, akkor, valahányszor ezt elmerik követni, ama czikkelyek tartalma és intézkedése értelmében, rövid per utján kideritvén a dolog valóságát, a tanácsot, mint egyetlen nemes személyt, a többi polgárokat és más bünrészeseket pedig külön és egyenkint, a hatalmaskodás büntetésében, a károk megtéritésében és a szokásos törvénykezési terhekben kell elmarasztalni, a mit a fő- vagy alispánok, minden jogorvoslat kizárásával, annak módja szerint tényleg hajtsanak végre. Fontosabb és bünvádi, meg más esetekben pedig az 1647. évi 81. és más különböző alkalommal hozott czikkelyek értelmében, a mint büntettükhöz képest megérdemlik, a maga módja szerint lakoljanak.
3. § Hasonlóképen, a mi az ugyanazon városokban lakó czimerleveles nemeseket illeti, az 1647. évi 93. és az 1649. évi 17. és 20. meg más itt-ott hozott czikkelyeket ezekre a városokra is kiterjesztik, az azokban kijelentett és az ellenszegülők ellen végrehajtandó büntetésekkel és módozatokkal együtt.
