1655. évi LXVII. törvénycikk

mindazokra a nehézségekre és sérelmekre nézve, a melyeket a korábbi évek bizottsága már elintézett vagy még el nem intézett vagy a melyek azután is merültek fel, a döntést és végrehajtást a mondott varasdi bizottsághoz utasitják

Minthogy pedig az imént emlitett 1635. évi varasdi bizottság több olyan határozatot hozott, a mely még nincsen foganatositva, s némely dolgokat megkezdett, de elintézetlenül hagyott, és azután is még több nehézség és jogtalanság, ujabb és ujabb birtokfoglalások következtek be:

1. § Azért Ő felsége kegyes ajánlatára határozzák, hogy az emlitett varasdi (és a mennyiben szükséges a végvidékek és Kőrös, meg Kaproncza városok, valamint az ivaneczi végvidék szinhelyén is megalakulandó) bizottság ugyanazoknak az előbbi czikkelyekben megnevezett biztos uraknak a segitségével, a kikét a megjelölt módon, hasonlóképen ezennel kegyesen megadandó teljhatalommal és egyenlő s a jelen czikkelylyel összehangzó utasitással rendelnek ki, mindazt, a miben az a bizottság nem határozott, ujból felvegye, és a mit az elhatározott, de eddig még nem foganatositott, foganatositsa s az 1649. évi 30. czikkelyben foglaltakat mind, együtt és egyenkint, az ott megjelölt módon és rendben végrehajtsa s a megtartandókat megtartsa.

2. § És az országlakósoknak, valamint Körös és Kaproncza szabad városoknak az ő sérelmeikben világosan előterjesztett és előterjesztendő ugy ujabb, mint régibb különös panaszai, nehézségei és bántalmazásai tárgyában is döntsön, és az országlakósoknak adandó elégtétellel, és a károsultak s sérelmesek megelégedésére egyenlitsék ki.

3. § Az országlakósok és a mondott városok fekvő jószágait pedig, a melyeket a határőrzők eddig az emlitett varasdi bizottság müködésének a befejezte után foglaltak el, ama belső ausztriai biztos urak, be sem várva az ujabb bizottságot, az 1647. évi 46. czikkely végszakasza értelmében, ugyancsak Ő felsége parancsára minden további haladék nélkül adják vissza.