Ámbár néhai nagyságos Dóczy Zsigmond hátrahagyott özvegye, nemzetes Kayser Eufrozina asszony, a ki nem rég szabadult ki a török fogságból, azt állitja, hogy a morva őrgrófságban levő viszoveczi fekvő jószágokhoz igaz és kétségtelen joga van, mindazonáltal nagyságos Dóczy László ur gyámjai evvel nem törődve, őtet azoknak a fekvőjószágoknak az átvételétől és birtoklásától eltiltják:
1. § Ezért hát megállapitották, hogy ezeket a fekvőjószágokat (Ő felsége beleegyezésével), Ő felsége ez iránt kiadandó különös parancsára, a nevezett özvegyasszonynak a reá eső részükben adják vissza, és őtet a mondott gyámok és ama fekvőjószágok birtokosai ellenében támasztott követeléseire, nevezetesen pedig a Sáskővár jószágaira kiadott nehány ezer forint pénzösszegre nézve, a melyet azok a gyámok eme fekvő jószágok teljes árával együtt fölvettek, azokból a viszoveczi jószágokból teljesen kielégitsék.
2. § Végül ennek az özvegynek Magyarországban kiegyenlitendő követeléseit, a méltóságos nádorispán ur, a királyi tábla biráinak és más kézhez kapható törvénytudó férfiaknak egybehivásával (kivévén az állitólagos hatalmaskodásokat, a melyek iránt a maga módján kell pert inditani), az érdekelt feleknek is eziránt való idézésével, ha lehetséges még az országgyülés folyása alatt, különben azután mindjárt, vizsgálja meg és igazitsa el, s kellő végrehajtás utján véglegesen foganatositsa.
