A rendek a végvidékek helyreigazitásáról és megerősitéséről, valamint az ingyen munkák meghatározásáról is gondoskodni óhajtván, a következő módon rendelkeztek:
1. § Először is, kivévén az esztergomi érsekségnek bárhol létező összes fekvő jószágait, a miatt, mert a méltóságos és főtisztelendő esztergomi érsek ur az ujvári erősség épitését megkezdvén és tovább folytatván, azoknak minden ingyen munkát állandóan ehhez kell teljesíteniök:
2. § Az ország felső részeiben kirendelik Szatmárhoz a hasonnevü Szatmár vármegyét egészen, kivéve az Ecsedhez tartozó fekvőjószágokat.
3. § Kállóhoz Szabolcs vármegye három járását;
4. § Tokajhoz Szabolcs vármegyének Dada nevü negyedik járását és Zemplén vármegyének egyik járását, az alsót.
5. § Ónodhoz ugyanannak a Zemplén vármegyének többi három járását, továbbá Abaujvár-, Heves, Külső-Szolnok és Ung vármegyéket egészen.
6. § Szendrőhöz: Sáros-, Szepes-, Ugocsa-, Bereg- és Torna vármegyéket, kivéve a Szádvára várához tartozó fekvőjavakat, de csak egy esztendőre.
7. § Diós-Győrhöz egész Borsód vármegyét, Csongráddal.
8. § Putnokhoz Gömör vármegyét egészen, hasonlóképen kivévén a Szádvára várhoz tartozó fekvőségeket, melyeket épen ugy mint a Tornában létezőket, annak az omlófélben levő várnak a kiigazitására rendeltek ki, de csak egy esztendőre.
9. § A dunáninneni részekben pedig: az Úrnak 1647. évében hozott 153. czikkelylyel történt megállapitást meghagyják a maga állapotában, kivévén az esztergomi káptalannak Nyitra-, Bars- és Hont vármegyékben fekvő jószágait, a melyek Szent-Benedek várához vannak rendelve; és kivéve Pozsony vármegyét is, a melyet annak a viszonzására, hogy az esztergomi érsek saját kapui számán tul a föntebb emlitett száz lovast fogja két éven át eltartani, az érsekujvári erősség helyrehozásához segitségül rendeltek ki; ugyszintén Soltmegyét is, a melyet Buják vár számára hagytak.
10. § A dunántuli részekben pedig megujitják az 1647. évi 153. czikkelyt és csak a következőkben módositják: Pápához kirendelik egész Sopron vármegyét, beleértve a Kabold-féle fekvőjószágokat is, kivéve Nádasdi Ferencz gróf uréit, melyek az ő végvárai Sárvár és Kapuvár részére lettek kirendelve, és kivéve Kesző várának ugyanoda rendelt két részét. Oda, Pápához rendelik még Vas vármegye két járását, Szalay György és Potyondy Gáspár szolgabirókéit a Miske-féle fekvőjószágokkal, kivévén ebben a vármegyében is a kiveendőket, a melyek a föntemlitett czikkelyben elő vannak sorolva; annak a kijelentésével, hogy a vépi fekvő jószágok, mint a melyek a pápai erősségtől távol feküsznek, az oda határozott munkákat a vármegye rendeléséhez képest pénzben teljesithessék; a Kőszeg várához tartozó fekvőjószágok pedig jövőre a kapuk összeirásához képest hasonlóképen pénzben fogják azt teljesiteni.
11. § Tatához Balogh András komárommegyei szolgabirónak a járását, kivéve a Komárom várához tartozó Szőny, Almás, Neszmél birtokokat.
12. § Komáromhoz ugyanannak a Komárom vármegyének többi három járását, ugymint a dunáninnenit és Odor Péterét, a vértesaljait az emlitett Szőny, Almás és Neszmél birtokokkal.
13. § Geszteshez saját tartozékait.
14. § Chesznekhez Tatt és Tápi-Szent-Miklós birtokokat Győr vármegyéből.
15. § Muraszombathoz a Petáncz nevü három birtokot, továbbá Borhidát, Várkóczot és Korongot, a melyekhez hozzáadják Petzninczet és Markusóczot, valamint a nemeseknek és szabadosoknak a felső-lindvai erősség és muray-szombati vár tartozékaiban fekvő jószágait, kivéve a bán gróf urnak ott levő fekvő jószágait, a melyeknek ő maga vagy mások vannak a birtokában.
16. § Széchy-Szigethez ennek összes tartozékait, a Széchy családbeli urak mondott felső-lindvai erősségének és muraszombati várának más tartozékaival együtt.
17. § Egervárhoz Mindszent, Barabás és Vaspör birtokokat.
18. § Lövőhez Hassági, Baksa és Pórszombatja birtokokat.
19. § Türjéhez az ugyanazon nevü falut, a mely tudniillik annak ugyanott fekvő tartozékait, és ugyanannak a prépostságnak más birtokait.
20. § Zalavárhoz Szabor birtokot.
21. § Kapornakhoz, mint ezt ezelőtt az 1635. évi határozatokban elrendelték.
22. § Csákányhoz, az 1630. évi 3. czikkely értelmében, Dobra járást.
23. § A Moson vármegyéből a győri várhoz és erősséghez rendelt és beveendő pénzösszeget ugyanama Győr vármegye alispánja kezéhez kell adni és beszolgáltatni, a ki ennek ugy bevételéről, mint kiadásáról a vármegyének kellően számot adni tartozzék.
24. § Mindazonáltal annak a feltételnek a határozott kijelentésével, hogy a végvidékek egyes kapitányai tartozzanak és kötelezve legyenek, ugy ezeknek a jövendő, mint az elmult ingyen munkáknak a bevételéről és a végvidékekre való kiadásáról, a fő- és alispánoknak meg a vármegyéknek, a melyekből tudniillik azok az ingyen munkákat teljesitették és ezután teljesiteni fogják, teljesen számot adni, mindamellett épségben maradván a nádor urnak ama föntebb kijelentett joga, hogy az ingyen munkákat teljesiteni vonakodó országlakósokat azok teljesitésére kényszerithesse.
25. § Abban az esetben pedig, hogy ha azok a kapitányok a beszedett ingyen munkákról nem akarnának vagy nem tudnának számot adni, akkor az ispánnak vagy alispánnak és a vármegyének teljes hatalmában álljon az ilyen kapitányok ellenében és azok fekvő jószágaiban a maguknál visszatartott ingyen munka segélyt minden peres eljárás nélkül végrehajtás utján felhajtani és ismét a végvidékekre forditani.
26. § És az ilyen kellő módon és rendben szolgáltatandó ingyen munkákra nézve az országlakósok annak a megtartását is elhatározzák, hogy a valamely bizonyos végvidékhez kirendelt ingyen munkákat nem szabad más végvidékek különböző czéljaira felhasználni, és hogy a főpap urak, bárók és nemesek erdeit se pusztitsák a kapitányok magán használatára, mindkét esetre a hatalmaskodás büntetését szabván ki.
