Továbbra is akarván a karok a kiskorú árvák kármentességéről gondoskodni; az 1655. évi 24. tc. -et akként rendelik magyarázandónak s kiterjesztendőnek, hogy az árvák fekvő jószágaival együtt azok időközben bevett jövedelmeit is végtelen összeg erejéig megitélhessék s a gyámoktól, vagy bármiképen a gyámságba avatkozóktól s azok örököseitől (a vesztes félnek birtokon kivüli felebbvitel engedtetvén), behajthassák.
