1659. évi XLV. törvénycikk

törvénytelen visszafoglaló s letiltó parancsok ki nem adandók s a kiadottak figyelembe nem veendők, s az ekképp folytatandó peres eljárások érvénytelenek

Hasonlóképpen, hogy a törvénykezési rendes eljárás folyamatban maradhasson: a parancsokról szóló törvénycikkekhez hozzáadandó, hogy törvénytelen visszafoglalási és letiltási parancsokat, melyeket annyi törvény tilt, ugy szokatlan záradéku igtatási leveleket a nagyobb és kisebb cancelláriákon ki ne adjanak, s a kiadottaknak a birák közül senkise tartozzék helyt adni, külömben az ily parancsok erejével folytatandó pereknek se legyen tettleg semmi érvényük.

1. § A törvényes eljárásukban s végrehajtásaikban eddig gátolt perlekedők pedig azokat folytathassák.

2. § De bármely árva gyámságát, az I. rész 115. és 116. czimei s más törvények ellenére, különösen, ha finemü utódok vannak, oly árvák javaira nézve, melyekben azelőtt a nők nem részesültek, ily nőnemüekre, a törvényes finemü örökösök jogsérelmével, ezentul sohase bizzák: és az sem szabad, hogy a fivérek egyike ily gyámi jogot a másik fivér jogsérelmével, s a finem jogának veszélyével, nőnemre ruházzon át.

3. § Az alsóbb birák pedig az 1655. évi 53., 1625. évi 5., s az abban idézett 1563. évi 30. s 1471. évi 12. törvényczikkelyekhez tartsák magokat.

4. § Továbbá, ugy a nádorispán ur, mint az ország más rendes birái és Szlavonországban a bán ur törvényes parancsainak mind a megyékben, mind a szabad városokban az 1635. évi 12. törvényczikkely tartalmához képest, mindenütt helyet kell adni.

5. § Végre az arra vonatkozó törvénycikkek erejénél fogva inditott s eldöntött s végrehajtás alá bocsátott határperekben a vesztes fél, birtokon kivül, perujitással élhessen.