Nagyon terhes az is, hogy Pozsony városában, ugy ennek falain belül, mint azokon kivül házak birtokában levő mágnásokat és nemeseket, az 1649. évi 19. törvénycikkely értelme ellenére, szokatlan évi adó és dij terhével sujtják. S ezenfelül még azok zselléreit is lakóhelyüktől külön fizetésre szoritják.
1. § Az emlitett kihágások elháritására tehát (Ő felségének jóságos szándéka szerint) miután az ország karai és rendei részéről kiküldött némely követ uraknak kiegyeztetési kisérlete nem sikerült: rendelik, hogy ugyanazoknak a követ uraknak, az itélőmesterek egyikétől e tárgyban kiadandó bizonyságlevélben kitett szabályozásához képest, ugy a most szabályozott, mint az ezután megvásárlandó, és a már szabályozott házak arányában megrovandó házak évi adóját és diját, 1655. évtől, a legujabb országgyülés idejétől kezdve, hatalmaskodás büntetése alatt, a melyet Pozsony vármegye alispánja a sértett fél kérésére mindannyiszor felvesz, a hányszor a mondott polgárok ez ellen vétenek, az összes mágnásoktól és nemesektől, a kiknek házaik vannak vagy lesznek, az erről kiállitandó elégséges nyugtatvány mellett szedjék be.
2. § Egyszersmind, néhai Várady Pál örököseire nézve, az 1647. évi 78. törvényczikkely kiterjesztését és megerősítését s minden további halogatás nélkül való foganatositását elrendelik.
