1659. évi XCIII. törvénycikk

ugy a német, mint a bennszülött katonák s ezek özvegyei, kiknek Körös, Kaproncza és Varasd városokban telkeik s polgári fekvőjószágaik vannak, királyi dijakat s polgári adókat fizetni tartozzanak

Minthogy egyfelől Körös, Kaproncza s némi részben Varasd szabad királyi városok s másrészről eme helyek kapitányai s az ott levő, ugy német, mint benszülött zsoldos katonák között, a varasdi bizottság idejében, az Urnak 1635. esztendejében az akkori biztos urak e katonák részéről a polgári telkek és fekvőjószágok után a városok közibe fizetendő királyi taksáról, a korcsmának, piacznak és mészárszéknek, ugyanazon biztos urak megállapitása szerint, mindkét részről meghatározandó vagy beszedendő jövedelméről a polgári telkek s ingóságok fölötti joghatóságnak a polgári és katonai hatóságok közt mindkét részről az ott kijelentett módon való figyelemben tartásáról, a sánczárkokban való s Kőrös és Kaproncza városokban a kapitányok és városok közt meghatározott halászatnak az ott előirt módon leendő gyakorlásáról s hasonló ügyekről, melyeknek egyedül figyelembevétele szükséges, bizonyos határozatokat, rendeleteket és végzéseket hoztak és állapitottak meg és azokat 1638. évi 51. törvényczikkely is helyben hagyta:

1. § Ezeket a határozatokat s végzéseket tehát, most már ismételve helybenhagyják s továbbra is rendelik: hogy az ilyen, csak figyelemben tartásra váró határozatokat ugy a nevezett városok, mint a helybeli kapitány urak s mindkét nemzetből való katonák békésen és további meghagyás nélkül legyenek kötelesek megtartani.

2. § Különösen pedig, hogy ugy a német, mint a bennszülött katonák s ezeknek özvegyei, kiknek polgári telkeik vagy fekvőjószágaik vannak, a királyi taksákat s egyéb polgári terheket és polgári adókat, a melyek ily telkek s javak után járnak, a városokhoz befizetni s átszolgáltatni kötelesek legyenek. Mire nézve Ő felsége is, ajánlata szerint, jóságos parancsait kegyelmesen kiadni méltóztatik.

3. § Ő felségének tekintetes magyar kamarája is, az emlitett Körös és Varasd városoknak a véghelyek közhasználatára forditott bizonyos polgári telkekért járó bizonyos csekély összegecskéket s dijakat, melyek az emlitett biztos urak tanácskozásaiban bővebben ki vannak jelölve, az ott kitett módon e két várostól a dijak fizetésének fejében elfogadni s nekik beszámitani tartozik.