1659. évi CXVII. törvénycikk

kijelentése annak, miképpen keressék a Kun-családból való folyamodó emberek a Kun-család fekvőjószágait

Nemzetes és nagyságos Bánffy Erzsébet grófné asszonynak, méltóságos Rákóczy László gróf ur hitvesének és szintén nemzetes nagy-mihályi Bánffy Anna asszonynak, tekintetes Desőffy Ádám hitvesének, valamint ifjabb Priny Gábornak, néhai, ugyancsak nagy-mihályi Bánffy Borbála unokájának, továbbá a többször emlitett nagy-mihályi Bánffy Katalin néhai tekintetes nagy-mihályi Pongrácz Lászlótól nemzett fiainak, Ádámnak és Lászlónak s néhai nagyságos Barkóczy Lászlótól nemzett leányainak: Borbálának s Erzsébetnek, néhai Kun László ágán; nem különben nagyságos Barkóczy Zsigmondnak és Jánosnak, Tárkány Istvánnak s Nemes Katalin asszonynak, tekintetes Orosz Tamás hitvesének, néhai Kun Gáspár ágán; ugy szintén e nemes asszonyoknak: Borbálának, vas-megyeri Nagymegyeri Ferencz hitvesének; Máriának, Recsky Zsigmond hitvesének s Ujhelyi Andrásnak és Istvánnak, mint Ujhelyi János, nemzetes Sulyok Katalin asszonytól nemzett fiainak s leányainak; végre Sulyok Péter leányának, Krisztinának, Vitéz Gábor hitvesének Kun János ágából, folyamodásukra:

1. § Megállapitották, hogy az emlitett ágakból származó nevezett örökösök, a Kun családnak összes fekvőjószágait, melyek néhai Kun Istvánnak halála s fiágban megszakadása következtében ugy egyrészről a fennemlitett néhai Kun László és másrészről idősb Kun Anna közt kötött, s ama Kun-féle javak egy részének valóságos haszonvételével s birtokával erőre emelt bizonyos szerződés alapján, mely mind a két jelzett ágnak, ugymint idősb és ifjabb Kun Anna örököseinek utódlási jogát a mondott Kun-féle javakban megerősiti, mint az első rész 47. és 67-ik czimeinek erejénél fogva, közvetlenül az emlitett örökösökre háramlottak, egy itélőmester közbejöttével, azoktól, kiknek kezeinél vannak (Szalánk birtokra nézve néhai Barkóczy László örököseinek joga épen maradván) - az előadottak igazságának kideritése mellett, osztály utján, mindennemü jogorvoslatok s bekövetkező akadályok mellőzésével, magoknak megszerezhessék s azokból az őket megillető részeket, a melyek az előbb jelzett örökösöknek a leszármazási ágazat szerint kijárnak, átvehessék.