Az ingyenes munkák kiszolgáltatására nézve a karok és rendek ezt a módot és rendet határozzák megtartandónak:
1. § Még pedig az ország felső részeiben: Szatmárhoz, ugyanez a megye azzal a hozzáadással, hogy ez egy épitőmestert alkalmazzon, a ki a bevételekről a megyének elégséges számadást adjon.
2. § Szendrőhöz: mindenkinek a birtoka kivétel nélkül.
3. § Kállóra, Tokajra és Diósgyőrre nézve az 1655-ik évi 116-ik tc. -ben megjelölt szabályozást kell megtartani.
4. § Ónodhoz: hasonlóképpen az idézett 116-ik tc. szerint fogják az ingyenes munkákat teljesiteni, azzal a kijelentéssel, hogy Heves- és Külső-Szolnokmegyék az 1655-ik évi 117-ik törvényczikkhez képest, az ugyanazon helybeli alkapitány kezéhez, a felől adandó számadás kötelessége mellett kiutalványozandó készpénzben fogják az ingyenes munkát emez őrség részére kiszolgáltatni. Ugyszintén a távolabb eső más megyék is, melyek az ingyenes munkát pénzben szokták teljesiteni, ezentul is ekképpen, tudnillik minden egyes kapu után, három és fél magyar forinttal fognak adózni.
5. § Putnokhoz: egész Gömör vármegye alkalmazandó, akképen, hogy a hol a nádorispán ur vagy a megye küldöttei a véghelyiek épületeit (mint Szendrőn és Ónodon) ekkorig szabályozták volna, azt az oda tartozó Tiszán inneni és Tiszán tuli megyék is ugyanazon módon végezzék és folytassák. S azokat a megyéket, melyek az ilyen véghelyek épületeit a nádorispán ur vagy ennek küldöttei részéről ekkorig szabályozott mérték szerint javitják, a kapuk után szolgáltatandó semmi más ingyenes munkára ne szoritsák. Hogy pedig Bereg- és Ugocsamegyék részéről az ingyenes munkák tekintetében ezután is hiányok ne merüljenek fel, rendelték, hogy ezek a megyék az épitésekről, vagy az emlitett módon már előbb szabályozott mérték szerint gondoskodjanak, vagy pedig az ingyenes munkákat más megyékhez hasonlóan, pénzben teljesiteni, s a helybeli kapitány vagy alkapitány kezébe utalványozni tartozzanak.
6. § A Dunán inneni részekben pedig: Ujvárhoz, a felhozott 1655-ik évi 116-ik törvénycikkelyt kell megtartani. Kivéve mégis Trencsén vármegyének egyebüvé utalt két, ugymint hegyentuli és alsónak nevezett járását, és hasonlóképen az esztergomi érsekségnek az ország bármely megyéiben levő jószágait; és még Pozsony vármegyét, mely a fennhivatolt t. tc. szerint az érsek-ujvári erősség kijavitásának segélyére van utasitva.
7. § Szőgyénhez: Nyitra vármegyéből nemzetes Paczolay Gergely szolgabiró járása, és Pilis- és Esztergom vármegye. Hasonlóképpen, mint feljebb, az esztergomi érsekség javait kihagyván.
8. § Nógrádhoz: egész Pest vármegye; azonban Pápay János járása pénzben, Ráday András szolgabiróé pedig kézi munkával szolgálják le az ingyenes munkát.
9. § Drégely-Palánkhoz: az emlitett 116. tcz. szerint, ide csatolva a Trencséni hegyentuli járást.
10. § Somoskeőhez: ugyanazon Trencsénmegye másik, alsó járása pénzben szolgál.
11. § Kis-Tapolcsánhoz: ennek a Nyitra- és Barsmegyében közel fekvő saját tartozékaik. A Barsmegyében levő, s a törökök kirohanásainak kitett Velkopolya falut az ingyenes munkaadás alól kiveszik, ugy azonban, hogy a törököknek semmiképpen meg ne hódoljon, és a törökök járatait gondosan kémlelje és megfigyelje. Egyebekben az 1655-ik évi 116-ik törvényczikkben foglalt szabályozást mostani állapotában hagyják.
12. § Végre a dunántuli részekben, Pápához az ingyenes munkákat az 1655. évi 116. tc. szerint fogják kiszolgáltatni; valamint Veszprém megyében fekvő Nagy Jenő, megy a Vasmegyében fekvő Krakó s Vasvár, eme várhoz fogják azt teljesiteni. Kivévén a Veszprémmegyében levő Noszlop falut, mely Hidegkut, Istvánd és Petend falukkal együtt Devecser várához van alkalmazva. A Kőszeg várhoz tartozó fekvőjószágok az 1647-ik évi 153. tc. szerint az ingyenes munkák fejében készpénzben háromszáz forintot fognak fizetni.
13. § Mura-Szombathoz: az 1655-ik évi 116-ik törvénycikkelynek azzal való pótlását rendelik, hogy a kapuk, keritések, sánczok és árkok, s az őrök és csőszök tartása, az országbiró gróf urnak felügyelete alatt, abban az állapotukban maradjanak, melyben előbb voltak.
14. § Egervárhoz adják a Vasmegyében fekvő Olszko és Ószászka nevü birtokokat.
15. § Szalavárhoz: a Kőszeg vár fekvőjószágaiból fizetendő háromszáz forintból ötven forintot, a többit pedig Egerszeghez utalják az 1647. évi 153. tc. szerint. Ugyanazon Szalavár őrséghez kell alkalmazni az 1647. évi 86. tc. és az 1655. évi 116. tc. szerint Szabor falut. És hozzá csatolják a Somogymegyében levő Marczal, Gomba és Somogyvár birtokokat is.
16. § Tihanyhoz: saját tartozékainak kivül hozzá adják a Somogymegyében levő Czeppel, Fejéregyház, Kvasna és Szlolád birtokokat s a fehérvári őrkanonok fekvőjószágait.
17. § Vázsonynak: saját tartozékaihoz csatolják Palotavár tartozékait is.
18. § Veszprémhez: a már előbb oda rendelt egész Tolnavármegyét, és a palotai várnak Vázsonyhoz alkalmazott tartozékai helyett azokat a birtokokat, melyekre nézve vitás, hogy Tolna- vagy Somogymegyében vannak-e? melyek ugyancsak a veszprémi erősséghez fognak ingyenes munkákat szolgáltatni.
19. § A Mosonmegyéből a győri várhoz és őrséghez rendelt pénzösszeget, melyet a győri alispán, a törvényekben megjelölt uton és módon magához vett, ezentul önmaga szorosan eme vár szükségeire és ne máshová, tartozzék és legyen köteles adni, nem pedig az azon helybeli fő- vagy alkapitányoknak kezéhez átadni és átutalni. Fognak pedig adni ott, a hol az ingyenes munkák pénzben teljesitendők, minden egyes kapu után három és fél forintot. A kik pedig pénzben teljesitni nem akarnák, szabadságukban álljon kézi munkával pótolni.
