1659. évi CXXXII. törvénycikk

Gonzaga Hannibal, mantuai őrgrófot, a római szent birodalom herczegét, ugyszintén Collalto Kolozs és Antal Ferencz gróf urakat magyarokká fogadják

Ugyszintén hálás megelégedéssel tapasztalták a karok és rendek méltóságos és kegyelmes Gonzaga Hannibál herczeg urnak, mantuai őrgrófnak, a római szent birodalom herczegének, az aranygyapjas rend vitézének, Ő császári királyi szent felsége belső titkos tanácsosának s kamarásának, katonai főszertárfelügyelőnek, s a gyalogság és lovasság, valamint a bécsi udvari testőrség főezredesének, Magyarország javának előmozditására, ugy Ő szent felségénél, mint más alkalmakkal tanusitott törekvését és hajlamát: a miért is, hálájuk jeléül (a szokott esküt, betegsége miatt a jövő országgyülésre halasztván), őt saját önszántukból s irántuk tanusitott jóindulata elismeréséül, Magyarország többi honosainak számába, egyértelmü szavazattal s közegyezéssel bevették s elhatározták, hogy ezentul őt mindenki Magyarország igaz tagjának tekintse. Bizván benne, hogy ő és örökösei jövő időkben s alkalmakkal is ez ország s a magyar nemzet iránt annyival inkább hálás és szerető honpolgárokul fogják magokat feltüntetni.

1. § Mely tekintetből méltóságos Collalto és Santo Salvatore, Ray, Credazzo és Musestrei Kolozs grófot, Pirnicz és Rudolez urát, Ő császári királyi szentséges felsége kamarását, császári udvari tanácsost s gyalogezredest.

2. § Nemkülönben Collalto és Santo Salvatore, Ray, Credazzo és Musestrei Antal Ferencz grófot, Pirnicz és Rudolez urát, amannak fivérét, Ő császári királyi szentséges felségének alsó-ausztriai magas kormányában tanácsosát, s fenséges Lipót főherczeg kamarását s a. t. számukba s társaságukba fogadták.