1662. évi XXIX. törvénycikk

a birtokok visszafoglalói és a végrehajtások háborgatói ellen büntetést rendelnek eljárással

Amaz erőszakoskodók féktelenségének korlátozására, kik az ország törvénye szerint minden jogorvoslatot kizáró peres ügyekben és itéletekben, a megyék s az ország igazságszolgáltatói vagy az itélőmesterek utján végrehajtás alá vett fekvőjószágokat visszafoglalni, vagy ily itéletek végrehajtását háborgatni merészelnék; a karok és rendek megujitandónak tartják az 1608. évben koronázás után kiadott 3-ik törvénycikkelyt, oly kijelentéssel:

1. § Hogy az ily javakat, a melyeket efféle, az ország törvénye szerint minden jogorvoslatot kizáró ügyekben és itéletekben, a fő- vagy alispánok, itélőmesterek és királyi, meg káptalani vagy conventi emberek végrehajtása után, azonnal vagy némi idő elteltével, az utóbbi országgyülés lefolyása óta, bárki visszafoglalt és jövőben is visszafoglalni fog, az időközben bevett haszonvételek megtérítése, s ebből következett károk pótlása mellett, Ő felsége vagy bármely rendes biró parancsolatára, csupán az ily odaitélés és végrehajtás és visszafoglalás valóságának kitudása után (minden jogorvoslat félretételével) a fő- vagy alispán urak, az e czélra szabadon maguk mellé veendő megyei katonasággal is, hivatalaik elvesztésének terhe alatt; ha pedig ezek elégségesek nem volnának vagy vonakodnának, végre csupán a sértett fél folyamodására, az erre vonatkozó itélőlevél és ennek nyomán bekövetkezett végrehajtás előmutatása mellett, a nádorispán ur, felső Magyarországon pedig, a nádorispán ur megkeresésére, az azon részek generális ura, Szlavonországban továbbá a bán ur, azonnal és tettleg azoknak, kiknek részére odaitéltek és végrehajtás alá vették, vagy jövőre végrehahajtás alá veszik (ekkor is minden jogorvoslat kizárásával) visszaadhassák s visszaadják; ellent nem állhatván semmi ellenkező parancs, és az évek leforgása sem; de épen maradván a királyi karhatalom annak részére, ki azzal élni akar.

2. § És ezenfelül a sérett fél az ily javak visszafoglalása miatt, a foglalások és erőszakoskodások tárgyában kiadott s rövid perfolyamatot érintő czikkek erejénél fogva, kettős büntetés követelésére legyen jogositva.

3. § És megforditva az, a ki az ilyen birtokon kivül visszafoglalt javakat visszaköveteli, a maga jogát vagy felebbviteli uton vagy más törvényes módokkal kereshesse s orvosolhassa.

4. § Hasonló rövid uton foganatosithassák az ilyen, minden jogorvoslatot az ország törvénye szerint kizáró ügyeknek és itéleteknek az utolsó országgyülés ideje óta meggátolt vagy megháboritott és jövőre meggátolandó vagy megháboritandó végrehajtásait.

5. § Ugyanezt tartsák figyelemben a szent szék végleges itéleteinek meggátolt vagy meggátolandó végrehajtásaira nézve.

6. § Hozzátévén: hogy a szentszéknek ily végleges itéleteit s elmarasztalásait az eziránt törvényesen megkeresett polgári hatóságok végrehajtani tartozzanak; különben a megyei birák, vagy itélőmesterek az efféle elmarasztalásoknál a végrehajtást teljesiteni elmulasztó vagy nem akaró ilyen hatóság polgári javaiból is egyenértékü elégtételt vehessenek (minden jogorvoslat félretételével), bármely rendes biró parancsára.