1662. évi XXXVII. törvénycikk

a szomszéd tartományokkal elintézendő határigazitásra biztosokat neveznek, határidő kijelölésével

És noha a szomszéd tartományokkal kiigazitandó országhatárok dolgában, az országlakók különféle határozatokat hoztak, a melyeket Ő felségeik is helybenhagytak és megerősitettek, ezek nagy részét azonban maig sem foganatositották:

1. § Szükségesnek vélik tehát a karok és rendek, hogy az ily határozatokat, különösen pedig az 1659-ik évi 66-ik tc. s az 1655. évi 30-ik tc. ismét megujitsák és kellő végrehajtás alá vegyék.

2. § És minthogy az országról való gondoskodás, annak határainak megőrzése és az elszakasztottaknak visszaszerzése, Ő szent felsége után leginkább az ország nádorispán urát illeti, és különben is ugyanaz a nádorispán ur azt a határpert, mely az ő sztrecsényi uradalma és a budetini vár összes birtokosai közt fenforgott, az 1659-ik évi 64-ik tc. szerint, a felek minden perorvoslat kizárásával kötött egyezkedése is hozzájárulván, véglegesen és döntőleg megnyerte és annak törvényes, soha senkitől meg nem támadható megnyerését már a karok és rendek is helybenhagyták és megerősitették és igy ugyanaz a nádorispán ur a sziléziai herczegséggel fennálló határvillongásban érdekelve nincsen: ezért az országlakók, az ország határai kiigazitásának a sziléziai határok felé való eszközlését és ennek előmozditását különösen ugyanazon nádorispán urra bizzák.

3. § Mivel pedig az ország részéről e határok kiigazitására az idézett 1659-ik évi törvénycikkelyben kirendelt biztosok időközben többnyire vagy elhaltak vagy másképpen akadályozva vannak, és az idézett 1659-iki törvényben a kiigazitásra kitüzött határidő is már régen elmult, ezért a karok és rendek az emlitett határigazitások kiegyenlitésére.

4. § Ausztria felé: főtisztelendő Széchenyi György, győri püspök urat, tekintetes és nagyságos Draskovich gróf urat, nagyságos Zichy István urat, a m. kir. kamara elnökét; tisztelendő Méhes Pál urat, pécsi prépostot; továbbá tekintetes bekettfalvai Morocz István alországbiró, Egresdy Boldizsár és Kerekes Menyhért kir. táblai felesküdt ülnök urakat;

5. § Azután Stájerország felé: főtisztelendő Sennyey István veszprémi püspök urat, továbbá méltóságos Nádasdy Ferencz gróf, országbiró urat; idősb Erdődy Györgyöt, Varasdmegye örökös főispánját és Eszterházy Pál Sopronmegye főispánját, tekintetes és nagyságos gróf urakat, tisztelendő Berdóczy György, felsőeőrsi prépost urat; és nemzetes Rabby István személynöki itélőmestert; felső-káldi Káldy Péter, vasmegyei alispán és Balogh Ferencz urakat.

6. § Továbbá Szilézia felé: főtisztelendő Szentgyörgyi Ferencz váczi püspök urat, és ennek törvényes akadályoztatása esetére főtisztelendő Szegedy, ugyancsak Ferencz, erdélyi püspök urat, tekintetes és nagyságos Forgách Ádám gróf urat, a dunáninneni részek vezérkapitányát, továbbá nagyságos karancs-berényi Berényi György urat és nagyontisztelendő Bartók István, pécsváradi apát urat és nemzetes lessenyei Nagy Ferencz nádori itélőmestert, Hölgy Gáspár és Bory Mihály kir. táblai felesküdt ülnököket, s Trencsénmegye azon időbeli alispánját, és Horváth-Simoncsics Jánost.

7. § Továbbá Magyarország felé: méltóságos és főtisztelendő Szelepchényi György, kalocsai érsek, nyitrai püspök és nyitramegyei főispán urat és Ő császári és királyi szent felségének magyar udvari kanczellárját, tekintetes és nagyságos erdődi Pálffy Miklós gróf urat, Pozsonymegye főispánját és ugyan e nevü vár főkapitányát; ugyszintén nagyságos Eszterházy Farkas urat, tisztelendő Bársony György urat, zöldmezei szent-györgyi prépostot; továbbá nemzetes és tekintetes kis-kereszthuri Kereszthury László alnádort és Nyitramegye alispánját; Ujfalussy Andrást és Dwornikovich Miklóst, a királyi tábla felesküdt ülnökeit és Madocsányi Imrét nevezik ki az ország biztosaivá.

8. § S Ő felsége jóságos beleegyezésével elrendelik a karok és rendek, hogy a már előbb kegyelmesen helybenhagyott fentebbi törvénycikkelyek szerint, az ország fentnevezett biztosait az emlitett szomszédtartományok részére Ő felségétől kinevezendő biztosokkal együtt, még pedig Ausztriára nézve a jövő esztendei keresztelő Szent János születése ünnepére, Sziléziára nézve pedig Szent István király ünnepére, továbbá Morvaországra nézve Szent Mihály arkangyal ünnepére (ellent nem állván egyik vagy másik, a nádorispán ur részéről helyettesitendő országbiztosok távolléte vagy halála) a fennidézett törvénycikkekben jelzett ama vitás határok szinhelyére menjenek, s ott a törvénycikkekben jelzett összes vitás határokat az 1659-ik évi 66-ik és 1655-ik évi 50-ik törvénycikkelyekben bővebben leirt mód, rend és feltételek szerint véglegesen kiegyenlitsék és elintézzék.