1662. évi LIII. törvénycikk

miképen büntetendők az országgyülésen meg nem jelenő meghivottak vagy az arról engedély nélkül eltávozók?

Végre a közjó, s az országgyülési tárgyalásoknak a haza javára s fenntartására mentül szerencsésebb s idején való bevégzése tekintetéből, azt is elhatározták, hogy az országgyülésre királyi levelekkel meghivottakat, kik az országgyülésre sem magok meg nem jelennek, sem arra, ha törvényesen akadályozva lennének, követeiket el nem küldik, vagy Ő felsége, vagy a nádorispán ur vagy a kir. személynök ur engedélye nélkül, az országgyülésből eltávoznak, legott az 1498. évi 1-ső törvénycikkben kitett büntetésben; azok pedig, kik Ő felsége vagy a nádorispán ur, avagy pedig a kir. személynök ur tilalma ellenére az országgyülésből elmennének, vagy hiteles megintés után is, bár az országgyülés alatt jelen vannak, mégis az országgyülési ülésekből makacsul kimaradnának, annak kétszeresében marasztalják.

1. § S ezt a büntetést az itélőmesterek, s ezek elégtelensége esetében, az ország bármely rendes birája (az előbbi módon magokat távol tartó egyházi személyekre nézve az érsek urakkal való értekezés után), Szlavon- és Horvátországban pedig ezen ország itélőmestere, s ennek elégtelensége esetében, a bán vagy al-bán ur (ott is, az egyházi személyekre nézve a zágrábi püspök urral leendő értekezés után) csupán Ő felsége vagy a nádorispán ur parancsára, minden jogorvoslat félretételével, végrehajthassák.

2. § E büntetés egy ötödrésze, munkájáért, a végrehajtónak, a büntetés többi részei a királyi fiscusnak járván.