Rendelték továbbá, hogy az ingyen munkákat az ország törvényei, jelesen pedig az 1655-ik évi 117-ik, 1622-ik évi 37-ik és 1618-ik évi 52-ik tc. szerint hajtsák be és azokat az e helyütt megujitott 1659-ik évi 130-ik, 1655-ik évi 116-ik és 1649-ik évi 6-ik tc. szerint, a törvényesen megjelölt helyekre, a megállapitott időkben szolgáltassák ki, és eltörlésével annak az állitólagos, bizonyos lajstromnak, melyet eme mozgalmakban ugyanazon munkák behajtása iránt behoztak, minden e tekintetben behozott visszaéléseket (az ez alapon követelt hátralékokkal együtt) egyszerüen szüntessenek meg, és még példa gyanánt is semmi módon fel ne hozhassák.
1. § És minthogy ez országnak némely őrhelyei a mult évek szerencsétlenségében elvesztek és részint török hatalom alá kerültek, részint pedig romba dültek és igy az ezelőtt törvényileg eme helyekhez rendelt ingyenmunkákat is, más azokkal szemközt álló véghelyek ellátására és kijavitására kell forditani: azért ezeket, a hadi tanácscsal kölcsönös egyetértésben, ekképen vélik szabályozni:
2. § Nyitrához az egész Nyitra vármegyét (kivévén a Kis-Tapolcsánhoz tartozó birtokokat és Kis-Tapolcsánhoz csatolt hrussói birtokokat), nemkülönben Trencsénmegye két járását, az esztergomi érsekségnek ugyanazon megyékben fekvő jószágaival együtt.
3. § Semptéhez és Szeredhez: a Pozsonymegyében fekvő három járást, az ugyanazon járásokban fekvő érseki jószágokkal együtt.
4. § Sellyéhez: egy pozsonyi járást, Esztergommegyével és az abban levő érseki jószágokkal.
5. § Kis-Tapolcsánhoz: annak Nyitra- és Barsmegyékben fekvő saját tartozékait; továbbá Barsmegyének előbb a verebélyi lerontott erősséghez rendelt negyedik járását, ideértvén Velkopolya birtokot is, miután reá nézve az 1659-ik évi 130-ik törvénycikkben biztositott mentesség a török hatalom alá kerülésével, megszünt.
6. § Lévához: Barsmegye többi három járását, az ott levő érseki jószágokkal együtt (kivéve azonban az esztergomi káptalannak az ugyancssak Bars-, Hont-, Esztergom- és Nyitramegyékben fekvő jószágait), melyek az 1655-ik évi 116-ik tc. szerint tettleg Szent-Benedek vára mellett maradnak. Továbbá Turóczot és Árvát és nem kevésbbé az előbb Szőgyénhez rendelt ingyenmunkákat, az előbb emlitett Esztergom- és Pilismegye kivételével.
7. § Korponához: Hontmegye két járását, szintén az érseki jószágokkal. Továbbá egész Zólyommegyét és Trencsénmegyének egy, hegyentuli járását.
8. § Bozókhoz: ennek tartozékait és a sághi prépostságot, a pilisi apátsággal.
9. § Kékkőhöz: Hontmegye harmadik járását, mely tettleg Tihanyi Imre szolgabiró kormánya alatt van.
10. § Fülekhez: egész Nógrád- és Liptómegyét s a kishonti járást, valamint az egyesült Pest-Pilismegyéket.
11. § Somoskőhöz: az ezen várhoz tartozó jószágokat és Solt vármegyét.
12. § Osgyánhoz: ennek tartozékait.
13. § Csábrághoz: mint a bányavárosok biztosságára igen hasznos helyhez, az ezen várhoz tartozó jószágokat, Dericze, különben Szitnya várhoz tartozó helységgel együtt.
14. § A dunáninneni részekben pedig: Szalavár erősséghez, Kis-Komáromnak is lerontása és elpusztitása után, a régi ehhez rendelt ingyen munkákon kivül, Somogymegye szigeti járását, kivéve a Szentgyörgy vár erősségéhez rendelt Darány falut, s a kémek részére meghagyott Csökölyt.
15. § Légrádhoz: a sásdi, siklósi, babocsai és berzenczei járásokat, ezekhez adván a szigeti kerületben és bármely más falukban szokás szerint készitett és kiszolgáltatott köteleket.
16. § Szentgróthoz: a kaposi és koppányi járásokat, kivévén a Szentgyörgyvárhoz rendelt Latrányt, Somogyvárt, Kőröshegyét, Szenyért, Tapsonyt.
17. § Továbbá, az emlitett Szentgyörgyvárhoz: a szegesdi járást, a mondott Latrány, Somogyvár, Kőröshegy; Szenyér, Tapsony, Gadány és Darány falukkal.
18. § Egerszeghez: a pécsi járást, az ottani püspökség javaival, kivévén a más erősségekhez rendelt járásokat.
19. § Mogyorósd kastély szintén fenekestül romba dülvén, az előbb oda tartozott Szücse és Szent-Jakab birtokokat Lövő erősséghez kell rendelni, egyéb helyek az ország előbbi szabályozása szerint maradván.
20. § A már előbb Kapornakhoz, Egervárhoz és Pölöskéhez rendelt ingyenmunkákat ugy hagyván, a mint vannak.
21. § A Gesztes várhoz tartozó birtokokat is, mig ezt a várat ujra felépitik, ingyen munkára Pápa váránál alkalmazzák.
22. § Felső Magyarországon a véghelyek részére szolgáltatandó ingyen munkákra nézve pedig, minthogy ezeket Váradnak elvesztése és a diósgyőri véghelynek is romba dülése után, különösen emez évek lázadásai alatt, azoknak a törvényben foglalt szabályozása ellenére, imide-amoda az őrhelyekre szétfecsérelték: ezért rendeljék meg, hogy ezeket az ingyen munkákat azoknak a részeknek bennszülött főkapitánya a tizenhárom vármegyének erre különösen összehivandó küldötteivel együtt, minden egyes erősségnek szükségéhez arányositva, szabályozza és ossza be, épen maradván ez időközben e munkák előbbi törvényes szabályozása.
