S minthogy az 1649-ik évtől a jelen országgyülésig, a véghelyiek fizetésére rendelt félharminczadról s más, az ország közszükségeire rendelt segélyekről és adókról, valamint a Draskovich-féle összegről s az ingyen munkákról és ezek hátralékairól is, a mennyiben ezeket Ő felségének különös parancsaira (mint Trencsénmegyében) máshová nem forditották volna, azoknak pénztárosai ekkorig alig adtak számot: ezért rendelik, hogy az 1649. évi 6., 1638. évi 10., 1635. évi 9., 1625. évi 27. s 1655. évi 116. czikkekhez képest, minden előbb emlitett adókról, a számadások azok pénztárosaitól, (ha még számot nem adtak volna) s azok örököseitől, valamint minden harminczados részéről, az 1647-ik évi 88-ik tc. ellenére, minden egyes marha után behajtott, emlitett egy garasnyi zsarolásokról, valamint a győri harminczados részéről ekkorig hasonlóképen minden egyes marha után a királyi vám ellenére különbség nélkül szedett két és fél dénárról, - hogy t. i. e jövedelmet a harminczadosok hová forditották? - tőlük vagy örököseiktől hasonlóképen számadást kell venni.
1. § És e czélra, az 1647-ik évi 35. tc. értelmében, bizonyos számvevőket is, még pedig a Dunán inneni s tuli részekben a nádorispán urat vagy annak törvényes akadályoztatása esetében azoknak a részeknek bennszülött főkapitány urait, főtisztelendő Korompay Péter, váczi püspök urat; továbbá nagyságos gróf Draskovich Miklós és Osztrosich Mátyás urakat, ezen kivül nemzetes Szenthe Bálint, alnádor, Sugray Mátyás, királyi személynöki itélőmester, Prayner, ugyancsak Mátyás, urakat, valamint ugyanazon megyék alispánjait is, Pozsony városába.
2. § Magyarország felső részeiben pedig eme részek leendő bennszülött főkapitányát, vagy annak nem létében, idősb Csáky István grófot, főtisztelendő Horváth György korbáviai püspök urat, nagyságos Károlyi Lászlót, Kapy Gábort, Kálmánczay István urat, s azoknak a részeknek alispánjait, Kassa városába, egyik vagy másiknak távolléte akadályul nem szolgálván, mindkét helyen Szent Pál fordulója legközelebbi ünnepére vagy a nádorispán urtól kellőleg kitüzendő más napra, kinevezik.
3. § S Ő felsége beleegyezésével, nemes Bornemisza Zsófia asszony, előbb ugyan néhai nemzetes Palugyay Gábor, azután pedig Spáczay János, volt kir. kamarai pénztárosok hátrahagyott özvegyének alázatos folyamodására, azt az ezer császári tallért, melyekkel ő fenntebb irt első férje halála után magát hátrálékban levőnek elismeri, e törvénycikkel elengedik.
