1681. évi XXXII. törvénycikk

az itélőmesterek egy megyében fekvőjavak osztályaiban el ne járjanak, s hogy a határidők kitüzésében és meghosszabbitásában bizonyos módot tartsanak

Mivel a megyei biráknak a csupán egy megyében létező javak osztályára nézve a törvényben előirt eljárási hatalmuk van, azért, nehogy a perlekedőket gyakran a szükségesnél nagyobb költségekkel terheljék, végezték:

1. § Az itélőmesterek, ily egyszerü osztályok eseteiben, az eljárásra maguknak szabadságot ne vegyenek.

2. § S ezenkivül a határidők kitüzésében ne csak a magok, hanem mind a két fél érdekét is tekintetbe vegyék.

3. § És a felső Magyarország tizenhárom megyéjében létező fekvőjószágokat illetőleg, de azok határain kivül, hanem vagy magában a megyében, hol a per alatti javak feküsznek, vagy ha törvényes akadályok miatt oda biztosan nem járulhatnának, a közvetlenül közelebb fekvő megyében tüzzenek ki a feleknek határidőket, mert különben a perbe idézett fél, ha meg nem jelent, semmi büntetés alá sem kerül és az ily itéletből keletkező végrehajtásnak szabadon ellenszegülhet és azt megengedni nem tartozik.

4. § A kitüzött határidőket meghosszabbitani akarók pedig a halasztást a perbe vont félnek (ha csak törvényesen akadályozva nincsenek) annak idejében tudtára adják, a mire a felperes fél a biró s a perbe vont fél irányában is kötelezve van, a költségek megtéritésének büntetése alatt, melyet ugyanaz a biró az ellenfélnek az ügy tárgyalása idején, itél oda.

5. § A határidők meghosszabbitását is a birák, még az előbbi határidő le nem járta előtt, mindenkor a másik illető határidő kitüzésével s ne másképen eszközöljék.

6. § Horvátországra nézve pedig, a régi törvények és szokások, a melyeket mindezekre vonatkozólag e helyütt megujitanak és megerősitenek, erejükben maradnak s megtartandók.