1681. évi LIX. törvénycikk

a kijózanodott s hüségre önként visszatérő számüzötteknek, jószágaiknak oly állapotban, a milyenben most vannak, valóságos visszaadása mellett általános bünbocsánatot engednek

Ő legszentségesebb felségének vele született kegyelmességéhez s jóságos kijelentéséhez képest, azt is elhatározták: hogy mindazok együtt és egyenkint, kik az évek forradalmaiban az Ő felsége iránti hüségtől eltévelyedve, kijózanodnak s a jelen czikkelynek kihirdetésétől számitandó két hónap alatt a hüségre visszatérnek, s a hüségfogadását a fő- vagy alispánok, vagy főkapitányok, vagy várkapitányok előtt, oda visszatérvén, szokott módon leteszik, most a királyi fiscus kezén levő minden fekvőjószágukat legott valóban és tettleg visszakapják s fejüknek vagy életüknek kegyelmet nyerjenek.

1. § S mindnyájuknak együtt és egyenkint, mindazokra nézve, a miket 1670. év óta a megtérésig itt-ott cselekedtek s elkövettek, általános bünbocsánatot engedjenek.

2. § Ugy, hogy bármely gyilkosság, rablás, fosztogatás, utonállás, letartóztatás, városok, mezővárosok és faluk felgyujtása s kirablása, a királyi jövedelmeknek, akár a kamarában, akár valamely más módon széthordása s egyáltalában ez az idő alatt tett és elkövetett bármely erőszakoskodás senkinek, bármely állásu, helyzetü, rendü s rangu legyen is, semmi módon be nem számitandó, hanem ezeket teljesen és egyszerüen el kell felejteni és soha semmi időben, semmi kikeresett mód és szin alatt, Ő felsége vagy annak utódai, Magyarország törvényes királyai, vagy magok a károsult országlakók egymás között nyilvánosan vagy titokban, törvény előtt vagy azon kivül, magokra vagy bárki más utján a kijózanult számüzötteket (kivévén azokat, kik további makacsságtól vezérelve, két hónap lefolyása alatt, mint a hazának köz ellenségei, a tartozott hüségre vissza nem térnének, vagy a jelen czikkelyek előzetes kihirdetése után, azokhoz lázadólag ragaszkodnának) azok miatt ne gátolják és semmiképpen ne terheljék.

3. § Sőt mindezek, együtt és egyenkint, a mondott időben elkövetett tetteikért bármely felperesektől, ügyvédektől, perlekedőktől, ugy biróság előtt, mint azon kivül, teljesen szabadok és felmentettek legyenek.

4. § S az Ő felségétől engedett ez az általános bünbocsánat azokra s azok örököseire is, a kik a volt mozgalmak alatt letartóztatással vagy másképpen kiadott téritvények s a kamarákhoz vagy más helyekhez kiadott rendeletek utján lekötve voltak, s tettleg az Ő felsége iránti hüségben állhatatosan megmaradtak, örökre kiterjesztendő s az emlitett ugyanazon alkalommal kiadott téritvények és rendeletek egyszerüen megsemmisitendők (épen maradván azonban mindaz, a mit a hasonló levelekre nézve fentebb a II-ik törvénycikkben végeztek).