A karok és rendek Ő szent felségének irányukban fényesen bizonyitott különös és épen atyai indulatát látják abban:
1. § Hogy az okból, mivel a római szent birodalom főmagasságu herczege, boldog emlékezetü galánthai Eszterházy Pál nádorispán, az idöközben kiütött, eleinte ugyan lappangó, de azután szerteszét elterjedt s több időn át dühöngő gyászos járványban a jelen országgyülés alatt az élettől és hivatalától megvált, mindjárt annak ujból megnyitása után, az ország uj nádorispánjának megválasztása végett, hü bárói és mágnásai sorából jelölteket megnevezni s az országlakók választása alá bocsátani méltóztatott.
2. § Holott is a kiszemelt méltóságos férfiak számából mások előtt feltünt nagyméltóságú s méltóságos erdődi Pálffy Miklós gróf, Vöröskő örökös ura, aranygyapjas vitéz, előbb Ő legszentségesebb felségének országbirája s valóságos belső titkos tanácsosa, tábornagya.
3. § A kit ugy születésének fényénél, s kiváló testi és lelki tulajdonainál, mint ősei és a maga ritka hüségénél, s Ő legszentségesebb felsége, s az ő legmagasabb háza, mint e Magyarország iránt bizonyitott jeles érdemeinél fogva, méltónak találtak arra, hogy az országnak, a fenttisztelt Ő legszentségesebb felsége után legfőbb, azaz nádorispáni méltóságának tisztségére emeljék.
4. § A karok és rendek legalázatosabban megbizván abba, hogy Ő legszentségesebb felsége e nádorispán urat, az ő hü szolgáját, a régi nádorispáni joghatóságban s hatalomban, az 1681. évi első, s az ebben idézett és más e tárgyra nézve alkotott, és e helyütt megujitott törvények és ez országgyülés 33-ik czikkelyének rendszabásához képest, jóságosan megtartja s annak fizetéséről is legkegyelmesebben gondoskodni fog.
