A királyi parancsok nagyobb figyelemben tartása s a vidéki biráknak tájékozása végett az 1681-ik évi 30-ik t. czikkelyt akképen magyarázzák: hogy ha jövőben az eljárni akaró birónak valamely a törvénytől előirt törvénykezési szünet alatt, vagy az előterjesztő félnek törvényes távollétében, avagy a „második rész” 59-ik czimében kijelentett hasonló világos okoknál fogva nyert halasztó, ugyszintén a biróság világos illetéktelenségének okából nyert eltiltó parancsokat mutatnak föl, azokat mint önmagokban s nyilván világosokat törvényszéki vitatás alá bocsájtani nem lehet, hanem azoknak éppen úgy engedelmeskedni kell, mint az átszármaztató parancsoknak.
1. § Miknek az 1647-ik évi 15-ik t. czikkely és Ő legszentségesebb felsége országyűlési kijelentése szerint, mint ezelőtt, úgy ezután is, a szentszéki biró egyszerűen engedelmeskedni tartozik.
2. § Egyebekben ugyanaz a harminczadik czikkely épségben marad, a mig, e felől is a törvénykezési rendszeres munkálat s arra vonatkozólag, a kegyelmes királyi helybenhagyás mást nem rendel.
3. § Nem kevésbé az országnak a parancsok megtartása iránt szentesitett egyéb törvényeit is e helyütt megujitván.
