1715. évi XXV. törvénycikk

a királyi fiscus eljárásáról

A királyi fiscus ellen fennforgó további az iránti való panaszok elháritása végett, hogy az az őt illető ügyekben s perekben, nem a törvény útján, hanem tettleg foglalja el az országlakók fekvőjószágait s jogait: Ő császári királyi felsége kegyelmesen elrendelte, hogy a királyi fiscus, mint minden magvaszakadtaknak általános törvényesen meghatározott utóda, a nyilvánvaló magszakadásokban, más utódok hasonlatosságára a Hármaskönyv első részének 10. és 67. czimei szerint, az előirt törvényes eljárás nélkül, egyedül saját hatalmából átvehesse a fekvőjószágokat:

1. § A kihalás kétséges eseteiben pedig, s a midőn a kir. fiscus és a nemzetségi atyafiak vagy a nőág közt az utódlásra nézve valamely kétes és vitás magszakadás forog kérdésben, az ilyen fekvőjószágokat és jogokat előbb biróilag zárlat alá ne tétethesse, sem mint a zárlat birája, azaz maga a megye a másik követelő felet meg nem idézi s ki nem hallgatja.

2. § S ha ez a fél nyomban, a Hármaskönyv első rész 47. és 67. czimének erejénél fogva, - bebizonyitván tudniillik a leszármazás rendjét és egyrészről a magvaszakadt vagy annak elődei más részről a követelők vagy ezek ősei közt az előbb közös javakra nézve megtörtént valódi osztályt, - az örökösödési jogát kimutathatja: a biró a zárlatot ne engedje meg.

3. § De a királyi fiscus, Magyarország nádorispánja vagy országbirája, Horvátországban pedig ez ország bánja előtt, akár tartsanak nyolczados törvényszékeket, akár nem, vagy magokon a nyolczados törvényszékeken is, a követelőket ha volnának, az első rész feljebb emlitett 67-ik czime értelmében, kiváltságaik s jogaik kimutatására, csupán a biró értesitésének előre bocsájtásával, felhivhassa s kényszerithesse a magszakadónak halálától számitandó egy év alatt.

4. § Úgy azonban, hogy ha egy némely követelők törvényes jogaikat az előirt egy év alatt elő nem mutathatják, s a bizonyitandókat törvényesen nem bizonyithatják: a királyi fiscus a vitás javak birtokába, az azon évben befolyó jövedelmekkel együtt, belépjen s addig ama javakból, semmiség büntetése alatt, semmit elidegeniteni ne szabadjon.

5. § Ha pedig a követelőknek a zárlat birája előtt, a vitás javakra vonatkozó leszármazási rend s osztály bizonyitása nem sikerülne: ez esetben a vitás javakat haladéktalanul lezárolják és az állitólagos örökösöket az ő jogaiknak, ha ezt remélhetik, akár a kiváltság levelekből való kimutatására nézve egy év alatt, (ha csak törvényes akadályok nem gátolják, egyébiránt folytatólag) az emlitett egyik vagy másik rendü birói hatóság kihallgathassa, s ügyüket az igazság követelményeihez képest, előmozdithassák.

6. § Ha pedig az osztályos vérek közül valaki, királyi beleegyezés mellett, - a hol ez szükséges - alkotott, vagy királyi beleegyezéssel erősitett, törvényes végrendelettel halna ki, ha a királyi jóváhagyást a közvetlenül következő törvénycikkben leirt módon kérték ki: az ily végrendeletileg hagyományozott jószágokat zárlat alá ne vegyék, hanem a végrendelet tartalma szerint e javakba a hagyományosok léphessenek.